Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Irodalom - Jakus Lajos: Petőfi édesanyja családjának társadalmi és gazdasági alakulása

nem azért béke hamvaikra. —" Öreg Hrúz János legkisebb fiának leszármazói ma is Kerepesen és Nagytarcsán élnek. A Hrúzokról vázolt képben egy jobbágyságból kiemelkedő, polgárosodó család két évszázados múltját mutattuk be, melynek egy másik ága nemességet szerzett 1659-ben, s ugyancsak a kocsmárosság volt főfoglalkozása a legutóbbi időkig. Mezősi Károly, nemrég elhunyt jeles Petőfi-kutatónk postumus tanulmánya foglalkozik ennek a családnak történetével.

33 Jelen tanulmány új dokumentumai alapján módosítanunk kell Hrúz Mária családjáról Dienes András által kialakított képet. Hrúz János nem volt olyan szegény Necpálon, hogy mesterségén kívül a Justh uraságnál kelljen megkeresnie családjának a kenyérrevalót.

34 Inkább helytálló, hogy mesterségét félretéve könynyebb életmóddal, urasági kocsmálással, kereskedéssel, gazdálkodással foglalkozik, ahogy atyja, sőt nagyatyja iparosfoglalkozása mellett hasonló mellékjövedelemre tett szert. Necpálon nem volt még olyan nagy családja, amilyenről a késői emlékezések szólnak. Igaz, hogy tíz gyermeke született itt, de hét ebből elhalt, mielőtt az Alföldre vándorolt volna. Hrúz János tehát nem a feltételezett nagy szegénysége miatt hagyta el Turóc megyét. A Dienes Andrásnak nyilatkozó liesnói Hrúz ivadék emlékezései vonatkozhatnak arra a Hrúz György vargára, aki Becskére (Nógrád m.) származott a múlt század közepén, s nem Mária korábban élt édesapjára.

35 A Hrúz család tagjaira jellemző, hogy jobbágyi telepes falvaikat elhagyva iparos, kereskedő és értelmiségi pálya felé vonzódnak. Ma egyetlen sem él közülük ősi pátriájában. Ahhoz, hogy megállják másutt is helyüket, rátermettség, értelmi képesség kellett. Hrúz Mihály kecskeméti lakatosban az megvolt, s néhány évtized alatt a város tekintélyes jómódú cívise lett. Hrúz Jánosnak, Mária édesapjának kezdeti vállalkozásai hasonló rátermettséget mutatnak, azonban későbbi sorsa hasonló Petrovits Istvánéhoz, jobb mód után hirtelen elszegényedik. Ennek okát nem ismerjük, de a napóleoni háborúk utáni gazdasági válság, pénz leértékelése, természeti csapások könnyen előidézhették Hrúz János anyagi romlását. Azoknak az emlékezőknek tökéletesen igazat kell adnunk, akik már az Alföldre költözött szegény foltozó varga anyagi helyzetéről nyilatkoztak. 22 Studia . . . 337