Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Irodalom - Jakus Lajos: Petőfi édesanyja családjának társadalmi és gazdasági alakulása

a nemes Kosztolányi családnak ugyanannyi lova, tehene volt, mint Hrúz Jánosnak, csak juhokból számlált többet.

11 Valószínűleg nősülésével is gyarapodott anyagi alapja Hrúz Jánosnak. 1765-ben elveszi Jerabek Zsuzsannát, régi necpáli család lányát.

12 Sok gyermekük közül az első életben maradott Mária, Petőfi édesanyja 1791. aug. 26-án született, a legkisebbik, Anna 1804-ben. Hrúz János Necpálon az 1805/6. évi összeírásban még szerepel, sőt 1807. I. 11-én is itt lakik, tanú egy házasságkötésnél. Ebben az évben elhagyja Necpált,

13 visszatér Mosócra, onnan Pestre költözik az 1810-es évek elején. Helyváltoztatásában része lehetett testvérének, Györgynek, akinek tanácsára kereshetett még jobb megélhetést. Édesapjának másik testvére, Mihály

14 leszármazói szintén elvándoroltak Necpálról az Alföld felé. Aszódra, Cinkotára több necpáli család költözött ebben az időben. Hrúz János testvérének, Györgynek életfolyását is meg kell ismernünk, annál is inkább, mivel később Petőfi édesanyja, Hrúz Mária hozzája kerül félig családtag, félig cseléd minőségben. Hrúz Györgyöt hasonnevű édesapja Necpálon taníttatta, ahol, mint említettük, evangélikus középiskola működött a Helytartó Tanács engedélyével, legmagasabb retorikai és poétikai osztállyal. A jóképességü ifjú tanulmányai elvégeztével tanítói pályára megy, s viharos életutat tesz meg öregségéig.

15 Első állomása Aszód. Ott preceptorként működhetett, éppen ezért neve sehol sem szerepel az iskoláról szóló feljegyzésekben. Aszódon a rektor ebben az időben Kádassy János (1762—1782) grammatikát és sintaxist tanít, mellette a kisebbek oktatására preceptort alkalmaznak.

10 Hrúz György 1781. június 8-án nősül Aszódon, feleségül veszi Koncsek Márton csizmadiamester lányát. Juditot.

17 Következő évben, ápr. 8-án Anna lányukat keresztelik. A komák egyike Kádassy János rektor, a másik Aszód földesura családjából Podmaniczky Pál és nővére. A keresztszülők személye is azt bizonyítja, hogy az iskolához közelálló, megbecsült személy még ekkor Hrúz György. Valószínűleg 1786-ig működik Aszódon. Ebben az évben Mosócra kerül evang. rektornak és kántornak, ahol felekezete visszakapta vallásgyakorlatát. Felesége rokonsága révén kerülhetett vissza szülőhelyére. Lánya május 16-án már ott született,

18 következő években pedig két fia.

19 Űj állása Hrúz Györgynek jó megélhetést biztosít, maga mellett preceptort tart, 1789-ben Szetsány Ádámot, 1795-ben Riesznay Jánost. Tanítványa Kollár János (1793—1852) a szlovákok későbbi nagy költője. Tanítójáról memoárjában azt írja, hogy 1801-ig működött ott, alig tanult tőle valamit, csak szép" egyházi énekeket.

20 Ez úgy is érthető, hogy a kicsinyeket a preceptor tanította. Utóda a tehetséges Schulek János, akit annál inkább dicsér Kollár. 1802-ben ismét Aszódon találjuk, december 23-án ott temeti feleségét. A halotti anyakönyv bejegyzése szerint a férj foglalkozása: rektor. Aszódon semmi esetre sem lehetett az, mert ott 1787—1803-ig a rektor, kántor és orgonista Kádassy József, utóda pedig 1803-tól Chovan Sámuel. Segédtanító ebben az időben Linczeny József 1786—1804-ig. Ez utóbbit helyettesíthette betegsége miatt. Linczeny 1804. III. 3-án meghalt, helyébe azonnal fiát alkalmazták. Ekkor már valami baj lehetett Hrúz György magatartásával, valószínűleg az ital rabja lett. Feltevésünket a továbbiakban több bizonyíték támasztja alá. Aszódról Csíktarcsára (ma Nagytarcsa) került preceptornak. A rektor Záborszky Péter, egyben nótáriusa a falunak, így maga mellett másodtanítót tart. Ha valaki már egyszer rektor volt, aligha ment el preceptornak, hacsak nem volt valami baj vele. Hrúz György pedig nem kaphatott valami jó ajánlást elbocsátó helyéről. 1804. I. 8-án újból megnősül, elveszi Daxner Rebekát.

21 Csíktarcsán működik 1809-ig, akkor Maglódra megválasztják rektornak az elhalt Sinkovics András 334