Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Irodalom - Jakus Lajos: Petőfi édesanyja családjának társadalmi és gazdasági alakulása

helyére. Első időben népszerű lehetett, meghívják keresztelőkre. Később feleségével együtt elmerül az ivásban, mely közöttük családi botrányokra ad alkalmat. 1814-ig még hívják házassági tanúnak, keresztapának egy-két helyre, aztán ez is megszűnik.

2

'

2 Mindig súlyosabb összetűzése keletkezik Martiny Mihály helyi lelkésszel, az egyház gondnokával és tagjaival. Erre az időre esik, hogy testvére, Hrúz János családjával Pestre költözik. 1807—13 között annak felesége meghal, anyagi helyzete romlik. Tovább vándorolva, Pesten történt letelepedése után 1813. aug. 8-án másodszor nősül, elveszi Brhel Éva özvegyet.

23 A következő évben, ápr. 6-án Zsuzsanna lányuk születik. Ekkorra tehetjük nagyobbik lányuk, Mária Maglódra költözését. Hihetőnek tartjuk, hogy a rektor hívhatta magukhoz, ahogyan a családi hagyomány is számon tartotta.

2

'

1 így akarhatott tán' segíteni a szegényesen élő nagycsaládos testvérén. Mária azonban Maglódon -áldatlan állapotot talált. Rebeka asszony férjével együtt egymásra halmozta a botrányokat. Ekkor figyelmeztetik, majd püspöki vizitáció alkalmával egyöntetűen eltávolítását kérik. A püspök előtt is megígéri javulását, reverzálist ír alá azzal a kötelezettséggel, hogyha nem javulna meg, úgy azonnal elbocsáthassák. 1816 elején már annyira tűrhetetlen Mária helyzete náluk, hogy Martiny Mihály lelkész magához veszi a lányt cselédnek.

25 Hrúz György ellen az egyház, május 28-án ülésező esperesi gyűlés elé terjeszti panaszát, azonnali elmozdítását kéri. A gyűlés előtt felolvassák a vádat, s Hrúz György is személyesen megjelenve írásba foglalt védekezését előterjeszti. Az egyházi tanács, „bár a vádlott teljes joggal megérdemelné elbocsátását, — aki egyébként a hivatal minden feladatára alkalmas férfi, — az iránta érzett szánalomtól vezettetve és a magához térésnek a lehetőségében reménykedve arra törekedett, hogy a gyülekezetétől küldött követeknek a lelkét kibékülésre és a véteknek elnézésére hangolja, — ámde ez a vádlott meg javulásának már gyakran megszegett és mindig üres ígéretei miatt nem sikerülve, az önkéntes leköszönést tanácsolta neki." A vádlott ezt nem fogadja el, s azt állítja, hogy elmozdítását nem az egész eklézsia, hanem csak néhány rosszakaró sürgeti. A konvent úgy dönt végül, hogy még egy küldöttség menjen a helyszínre, s törekedjék a felzaklatott egyháztagokat lecsendesíteni, ha pedig nem sikerül, úgy a bevádolt bűnöst meghatározott időn belül állásából mozdítsa el alapos vizsgálat után. A háromtagú bizottság kiszállt Maglódra, s aug. 27-én Pesten tartott gyűlésre benyújtotta jelentését. Ebből kitűnik, hogy az egyház tagjainak többsége Hrúz György eltávolítását sürgeti: 169 családfő közül 70 a vádlott elmozdítására adta le szavazatát, megmaradásának 30-an nem voltak ellenzői. A megbékélésre semmi érvvel nem lehetett ráhangolni a híveket. Súlyos vádak alapján, az iskola érdekében — mivel a szülők már gyermekeiket iskolába küldeni nem akarják —, úgy döntöttek, hogy Hrúz Györgyöt el kell mozdítani, s október 20-ig köteles az iskolától megválni; addig járandósága, összes hátralékai behajtassanak. A bizottság javaslatát elfogadja a gyűlés, s Hrúz György elhagyja Maglódot.

26 Mindezt azért mondtuk el ilyen részletezve, mert a régebbi Petőfi-irodalom úgy tudta Hrúz György eltávozását Maglódról, hogy az öregsége miatt történt. Visszatér Csíktarcsára preceptornak. Záborszky mellett négy évig, majd Sartory János és Szalay György rektor és nótárius mellett működik. 1825. február 5-én temeti feleségét, aki nála hét évvel volt fiatalabb.

27 Utána Pestre költözik, s ott él 1833-ban bekövetkezett haláláig. Egykori tanítványával, Kollár Jánossal több szlovák népdalt közölt, melyet az gyűjteményébe iktatott, s 1833-ban kiadott. Kollár saját költségén temettette el egykori tanítóját, s maga végezte a temetési szertartást.

28 335