Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Irodalom - Jakus Lajos: Petőfi édesanyja családjának társadalmi és gazdasági alakulása

JAKUS LAJOS (Falumúzeum, Репс) : PETŐFI ÉDESANYJA CSALÁDJÁNAK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ALAKULÁSA Liesnó és szomszédságában Kelemenfalva kis szlovák falu Turóc megye délnyugati szélén. A 16—17. sz.-ban elpusztul, majd újjátelepül néhány jobbágycsaláddal. Ezek egyike a Hrúz família, mely egy évszázad alatt annyira elszaporodott, hogy a két kis falu lakosságának többségét képezte.

1 Néhány évtized múlva negyedtelkes állományuk nem biztosította mindnyájuk további megélhetését, többen az iparos pályára léptek. így származik el Liesnóról Hrúz Mihály lakatos a 18. sz. első felében, Kecskeméten ver gyökeret, s leszármazói a város tekintélyes polgárai.

2 Kelemenfalváról pedig elvándorol Hrúz János két fia: György és Mihály. A fiatalabb, György Petőfi anyjának nagyapja szabóságot tanul, előbb a Turóc megyei Mosóc mezővárosban telepszik meg. Itt nősül 1756ban, feleségül veszi Gáspár Annát.

3-Következő évben születik fiuk: György.

4 Néhány év múlva a megye északabbi községébe, Necpálra költöznek. Ez a helység ezekben az években kezd erőteljesen benépesülni, főképpen evangélikus vallású lakosokkal. Odatelepülésüket vonzotta egyházuk artikuláris jellege, ahol vallásgyakorlatukat élvezhették, Mosócon viszont ezt megtiltotta az ellenreformáció. Necpálon templomot építhettek, középiskolát tarthattak fenn. Mindezt az 1681. évi Lipót-féle törvény biztosította számukra. Az idősebb Hrúz György mestersége mellett később urasági szerződéses kocsmáros. Kisebb gazdaságaVi» hold irtványföld, rét, melyhez tart egy tehenet. Háza nincs.

5 Necpálon született másik gyermekük, János, Petőfi anyai nagyapja, 1762-ben.

6 Ez a fiú is mesterséget tanul, nem az apjáét követi, hanem varga (sutor, schuster), tehát lábbelifoltozó.

7 Abban az időben ez külön mesterséget képezett a cippelőstől és csizmadiától. Hrúz János sem csupán a mesterségéből élt Necpálon, hanem atyja helyébe lépett a kocsmárosságban. 1788—96 között urasági kocsmabérlő (educillátor, caupo). Már ekkor 2 lovat tart, fuvaroz, később gazdálkodik. 1796-tól az összeírásokban szerepel saját háza, az igáslovakon kívül 1 tehén, 9. 3

/g hold föld, 1 kaszás rét. Anyagi gyarapodását későbbi összeírások bizonyítják.

8 Felhagy a kocsmárossággal, s az 1800-as évek elejétől állatállománya gyarapszik 2 ökörrel, összeírnak gazdaságában még 3 sertést, 3 juhot; 1 szolgálót, 1 szolgálólányt alkalmaz. Űj házat vehetett vagy épített, mert a régi 3-ad osztályú helyett 1. osztályúnak minősítik 77. számú házát.

9 Bizonyosan borkereskedéssel foglalkozott, fuvarozásra tartotta lovait. Ekkor még nem volt olyan szegény foltozó varga, ahogy másfél évszázaddal később Dienesnek a leszármazó rokonok lefestették anyagi helyzetét. Inkább a korábbi, múlt században, Balló Rudolf által lejegyzett emlékezések helytállók, melyek szerint a daróc ruhát hordó Hrúz János viselete jobb módú gazdára vallott.

10 A szomszédos Kostyálon