Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Művészettörténet - Stefaits István: Adatok a váci reneszánsz nyíláskeret-töredékhez

meg, ennek alapján nem tudjuk, hogy a váci ablakkeret-töredék mesterei közül melyik olasz művészt zárjuk ki. Giovanni Dalmata személye áll a legközelebb a váci töredék mesterének személyéhez. Ö nem sokkal ideérkezése előtt, az 1470-es években elkészítette Rómában II. Pál pápa síremlékét, melynek frízén a növényfüzér némi hasonlóságot mutat a váci töredékkel, azonban eltérések is vannak. Viszont faragási stílusa mégis közel áll ehhez, amennyiben kisebb felületek esetén kerüli a mély alávéséseket, nem könnyedségre törekszik, hanem inkább anyagszerűségre, és a kisebb részleteket inkább kinagyolja, mint kidolgozza, ami a váci töredékre szintén jellemző, anélkül, hogy ez bárhol is a befejezetlenség érzetét keltené. Vác egyik történetírója, a múzeum alapítója, dr. Tragor Ignác a váci reneszánsz épületplasztikai faragványok mesteréül (évtizedekkel töredékünk előkerülése előtt) Giovanni Dalmatát nevezi meg, azonban érvelése nem eléggé meggyőző.

19 Egyrészről azt állítja, hogy a Mátyás-féle műhelyben az egyetlen márványfaragó olasz művész Giovanni Dalmata volt, ami nem felel meg jelenlegi ismereteinknek, másrészt az a két példa, amit említ, a Giovanni Dalmata által Roverella bíboros számára készített síremlék a római S. Clémente templomban, és az ugyancsak általa készített síremlék Beato Girolamo Gianellinek az anconai székesegyházban, csak egyetlen dologban hasonlítanak a váci töredékre, abban, hogy mindkét mű kerüli az erőteljesebb plaszticitást, hiányoznak a mély bevésések, alávágások, semmi sem emelkedik ki nagyon az alapsíkból. A két síremléken nem található meg a visegrádi szökőkút növényornamentikájának helyenkénti könnyedsége, légiessége. Balogh Jolán felveti nagy összefoglaló munkájában a Giovanni Dalmata személye körüli, valamint magyarországi munkáival kapcsolatos problémákat és kételyeket, azonban ő is megjegyzi, hogy Dalmatára esetenként jellemző az elnagyolt kidolgozás. Ez ismét amellett szól, hogy ő lehet a váci töredék mestere.

20 Egyébként arra, hogy Vácott Báthorinak olasz mesterek dolgoztak, Vác másik történetírója, Karcsú Arzén is szolgáltat adatokat.

21 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fenti adatokból levont következtetések, elsősorban Giovanni Dalmata személye, csak valószínű feltevés, ugyanis a firenzei építészeti formakincset mindenütt mintaképként használták.

22 JEGYZETEK 1 Váci Vak Bottyán Múzeum adattára 587. szám. 2 Dercsényi D.—Balogh J.—Garas K.—Gerevich L., A magyarországi művészet a honfoglalástól a XIX. századig. Bp. 1961. 286—287. Karcsú A. A., Vácz város története 1. kötet, Vácz, 1880. 36., és 6. kötet, Vácz, 1886. 3. Hivatkozik: Galeotti: De dictis et factis Salamonis Hungarici Mathiae Corvini. pag. 30., és Bél M., Not. Hung. Novae Tom. III. pag. 132—

133-ra. 3 Tragor I., Vác műemlékei és művészei. Vác, 1930. 11—25. 4 Karcsú A. A., Vácz város története 8. kötet, Vácz, 1887. 180. 5 Dr. Tragor I., Vác Vára és képei. Vác, 1906. 63., 89., 119., X. melléklet. 6 Farkasfalvi L, A váci országgyűlés története. Vác, 1911. 30—32. 7 Farkas falvi, i. m. 31. 8 A váci székesegyház kriptájában lévő II. Ulászló monogramos és címeres korlátbáboka Báthori-féle reneszánsz építkezésből. 9 Mint 2. j. 286. 10 Mint 2 .j. 286. 11 A váci székesegyház kriptájában. 12 Mint 2. j. 287. 13 Rados J., Magyar építészettörténet. Bp. 1961. 142. 14 Mint 13. j. 138. 312