Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Művészettörténet - Gy. Petényi Katalin. Jel és jelentés Ámos Imre művészetében

Ellentétes szimbólumkörből vett képi jelek összekapcsolása: fa tetején madárfészekbe helyezett tőr. „madárfészek" = otthon — béke szimbóluma „tőr" = pusztítás, gyilkos szerszám. A két jel ellentétes jelentésének disszonanciájából az összjelentés ereje is növekszik: itt már konkrétan az ártatlan emberiség gyilkosságának tényét jeleníti meg. Ámos Imre szerkesztésében, képi jeleinek összekapcsolásában sohasem is­métli önmagát. A képi szimbólumok permutációjával újabb és újabb jelentés­tartalmakat fejez ki. Az előbbi példát folytatva vizsgáljuk tovább konkrétan, milyen csoportfű­zési „típusai" alakultak ki, képi jeleiből hogyan építi fel egyedülálló jelrend­szerét. I. Egyetlen szimbólummá növesztett képi jel festői vagy grafikai megfogalmazása Hajnalvárás, 1939, olaj. A remény szimbolikus feldolgozása. A békésen alvó emberpár fejénél a piros kontúrral festett kakas a hajnalt, az ébredést, az újjászületést jelzi. Itt a „kakas" az egyetlen szimbolikus motívum, ezért formailag is rendkívül hangsúlyos be­mutatást kap. Rejtett jelentése érdekében a festő irreálisan megnöveszti az állat alakját (a képmező nagyobbik részét tölti ki) — erős kontúrral, a komple­menter színek dinamikus erejével hangsúlyozza. Kalitkába zárt madár, 1944, cer. A szabadságát vesztett nép közérthető jelképe. önarckép ravatalon, 1941, olaj. Saját halálának tragikus előrevetítését gyakran fogalmazza meg önálló festői kompozícióként — „élő" önarcképként saját halotti maszkját festi meg. II. Azonos szimbólumkörbe tartozó képi jelekből épülő kompozíciók Sárga csillag, 1944, cer. A finom vonalvezetésű rajzon a jövőbe látó művész mintegy erőinek forrá­saként mutatja fel a Könyvet — a gondolat kifejezőjét és a virágot —, a szépség hordozóját. Ukrán emlék, 1943-as tusrajzának motívumai is mind a béke-szimbólum­körbe tartoznak (virág — könyv — ház — állat). „Feleségének arcképe" az azonos tartalmú szimbolikus jelek művé nemesü­lésének egyik legköltőibb példája. A szépség gyönyörű pillanatát növeli időt­lenné. Feleségének messze tekintő, finom ívű szép szeme maga a biztonság. Lehe­letszerű csipkekendő teríti le haját, nyakában kis miniatűr medalion. Arcán két rajzos erezetű falevél. A természet és ember teljes egyesülése, metamorfózisa ez. Mellette nyugodtan alvó angyal. A háttérben apró ház. A béke — vágy szimbó­lumok egymást erősítve épülnek képpé. E csoport jellemzője, hogy valamilyen formába mindig utal a valóságos tér—idő dimenziókra. III. Asszociatív — logikai motívumfűzés A szimbolikus tartalmú képi jelek tértől — időtől független kozmikus közeg­ben tükrözik az eszmét a ráció törvényei szerint. A szimbólumsor bár látszólag 279

Next

/
Thumbnails
Contents