Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Művészettörténet - Gy. Petényi Katalin. Jel és jelentés Ámos Imre művészetében
Falumban, 1938, olaj. A falusi utcán közeledő festőt lebegő angyal kiséri. S a védelem és biztonság egyszerre megszűnik. Az Iszonyat с temperaképén a széttárt szárnyú, vérbe boruló angyal tehetetlenül és kétségbeesve szemléli, mint fúródik az éles kés a festő nyitott szemébe. Megdöbbentően analóg Radnóti felismerése. „nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem sem emlék, sem varázslat — baljós a menny felettem; ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints. Hol azelőtt az angyal állt a karddal, — talán most senki sincs." 17 A Látomás с 1943-as tusrajzban a derékszíjas, brutális hentes épp lesújtani készül a békét hozó angyalra. Ámos Imre képi jelei a szó legpontosabb értelmében lényegretörő, egzaktul lehatárolt valóságjelzések. Forrásuk a közvetlen jelen társadalmi és történelmi realitása. Motívumait mindig a tartalmi-fogalmi lényegre redukálja. Az előző korszak meseszerű, titokzatos, mitikus szemlélete végérvényesen megszűnt. Szimbólumai és ezen belül allegóriái közérthetőek — a lukácsi terminológiához viszszatérve „realisztikus szimbólumok". Félelem és kétségbeesés, vágyak és szorongások, ösztönök és eszmék primer kivetülései. E különböző szubsztanciájú képi jelek összefüggő, egyetemes érvényű szimbolikus jelentésük által szerves egységgé, egyetlen látomássá épülnek. Ámos Imre legnagyobb művészi ereje a képi jelek összekapcsolásában, társításában van. Jelet jellel — jelentést jelentéssel úgy fűzi össze, hogy az általuk megnyilvánuló eszme még „hatékonyabban", még erőteljesebben érvényesül. Nézzünk egy példát erre, a bárd — kés — tőr; az erőszak — pusztulás képi jelének megjelenési formáit. Ábrázolási variációk: 1. Önmagában, izoláltan — mint a hatalom szuronya, az elnyomás fegyvere, egyetlen fogalmi lényeget hord magában. 2. A hóhérral együtt — a gyilkost személyesen is bemutatva. Azáltal, hogy az áldozatot közvetlenül „szembesíti" gyilkosával, a gyilkos fegyver személytelenségének megszűnésével az „elnyomás" még kézzelfoghatóbbá, empirikusabbá, „hatékonyabbá" válik. 3. Egy másik tárgy közvetlen relációjában. Itt különösen fontos a választott tárgy — képi jel jelentése. Az azonos vagy ellentétes szimbólumkörből vett képi jelek szokatlan társításából fokozott feszültség — „hatékonyabb" szimbólum születik. Pl.: Azonos szimbólumkörből vett képi jelek összekapcsolása: „tőr" és „bakancs" = háború 278