Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Néprajz - I. Sándor Ildikó: A dunabogdányi kőbányászat és kőfaragás néprajzi vonatkozásai

П. kép. Kapuoszlop és kőpad (Kossuth u. 142.) A faragott köveket Pestre és más nagyobb városokba szállították, uszályokkal, melyekre a hajórakók tragaccsal vitték fel a rakományt, ugyanúgy, mint a bányából hozott, vágott vagy a megmunkálatlan terméskövet. A kővel való mesteri bánás a falu népi építkezésében is igen sok nyomot hagyott. Bogdány német nyelvű lakossága a XVIII. század közepén telepedett le, 1774-ből pedig már írásos adatunk van a helyi kőépítkezésről. Az Országos Levéltárban megtalálható a bogdányi uradalmi présház és urasági lak terve, melynek rajzán szerepelnek faragott kőkapuk és ablakkeretek.

12 A faluban fellelhető számtalan múlt századi és mai eredetű népi kőépítményt vizsgálva és fotózva feltűnt, hogy azoknak csak kevés hányada készült a bányászott, ún. bogdányi kőből, legtöbbnek az anyaga — amint mondták — erdei kő. Erdei kőnek nevezik a Bogdány környéki, erdőben található, a földből csupaszon kiálló sziklákat. Általában szürkés-fehér színű, de lehet pirosas és zöldes is, teleszórva apró, fénylő fekete szemcsékkel. A bogdányi kőbányászok és kőfaragók szerint előnyösebb tulajdonságai vannak, mint a Csódi-hegy kövének. A bogdányi kő színe lehet szürke, szép acélkék, zöld és fehérbe játszó is, de idővel mind színét veszti, szürke lesz. Emellett nincs jó tartása, hamar megfagy és elég, könnyen széttöredezik. Az erdei kő viszont tartós, jó kő, eredeti színét állandóan megtartja, jóval puhább, könnyebben hasítható, faragható, formálható. Előnyös tulajdonságai mellé még az is hozzájárult, hogy a bányából elhozott kőért fizetni is kellett, míg az erdei kő ingyen volt. Nem volt könnyű beszerezni a megfelelő erdei követ. Hosszas keresgéléssel, utánajárással találtak rá. Kitermelése volt a legnehezebb, mert a jó kő a földben i6* 243