Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Néprajz - I. Sándor Ildikó: A dunabogdányi kőbányászat és kőfaragás néprajzi vonatkozásai

6. kép. Robbantásra előkészített kőtömb az könnyen megszámolható legyen. Valamint az ő dolguk volt az is, hogy a már használhatatlan törmelékkövet (forgács, szemét, sifra) félrehordják az útból kupacokba, hogy ezalatt apjuk minél több követ tudjon méretre vágni. Nem volt meghatározva, hogy a tanulónak hány évig kell csinálnia a spiccelést, mikor kezdhet a kőhasításhoz, vágáshoz. Volt, aki 3—4 év alatt, mások 4—6 év alatt sajátították el. Olyan is akadt, aki sohasem tudta megtanulni a kővágást, s ezért valamilyen más munkát keresett a bányában. Erős fizikai munkát igényel a robbantást követő előhasítás és csillepakolás. Ezt a kőhasítást és rakást végző munkást úgy hívják, hogy bunkózópakoló; 232