Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Régészet - Balanyi Béla: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról

A felsoroltak a város értelmiségi és vagyoni szempontból is tekintélyesebb személyiségei voltak. A bizottság okt. 8-án ülést tartott, erről értesült a város közönsége is. A bizottság „abban állapodott meg, hogy az ásatás határidejéül f. hó 20-át, helyéül pedig a Szer vagy Szőrhalmot, a tetétleni Pengyomot, a törteli Czakó-halmot s a kocséri Síró halmot ajánlja. A vendégek elfogadására egyesek kéretnek fel, a város pedig a szükséges munkaerő és kocsi kiállítására kerestetik meg. Dr. Thallóczy legközelebb arról értesíté a rendező bizottság egy tagját, hogy csak f. hó 24-én jöhet le a kiküldött bizottság négy tagja, s egy hetet szándékozik körünkben tölteni. A helyi bizottság határozata ennélfogva módosulást szenved, miután csakugyan a vendégekre kell bíznunk jövetelök határidejének végleges megállapítását. A vendégek tiszteletére díszlakoma rendezése is tervben van, a mit nem ártana úgy hisszük kaszinó estélylyel kötni egybe, hogy a vendégek városunk szépeivel is megismerkedhessenek."

15 A régészeti munka nagy jelentőségét a város szépei méltányolták is, mert a díszlakomát kitevő étkeket a város elit hölgytársadalma készítette elő. Remek ételekről, főtt, sült húsokról, süteményekről gondoskodtak. A város legkiválóbb borosgazdái hozták el borkülönlegességeiket, melyek az itt termett 25—30 fajtti válogatott minőségű szőlő levéből voltak megalkotva. Egy ilyen alkalommal nem muzsikálhatott akármelyik cigánybanda, az ifjú hölgyek hangszerjátéka, éneklődaloló és táncoló tudománya is bemutatásra került. Szinte bizonyos, hogy a régészek Budapesten sem részesültek komolyabb élményben. A régészek fogadásának ünnepélyességét még azzal is igyekeztek fokozni, hogy kiállítást terveztek a határban talált régiségekből. Kérelemmel fordultak a város közönségéhez, hogy akinek van ilyen a tulajdonában, az kölcsönözze a kiállítás céljára. A kérelem szövege ismét a helyi lapból, a ,,Mi újság?" rovatból ismeretes : „Kérelem. Alulírott tisztelettel kéri mindazokat, a kik Nagy-Kőrös város határában talált bárminemű régi tárgynak birtokában vannak, szíveskedjenek azokat Szűcs Ferencz tanár úrnak ideiglenesen átadni, hogy az őstörténelmi társulat tagjainak itt időzése alkalmával kiállíttathassanak. Szűcs Ferencz úr mindenkinek átal adott régiségéről térítvényt fog kiállítani, a melynek az előmutatása mellett a kiállítás bezárása után, azok illető tulajdonosaiknak köszönettel visszaszolgáltatnak. Óhajtandó volna, ha a régiségek birtokosai az átadás alkalmával egyúttal a tárgyak találtatási helyét és idejét is közölnék az átvevővel. Szíves kérelmem az illetők becses figyelmébe ajánlva tisztelettel vagyok Nagy-Kőrös, 1879. október 18. Dr. öreg János az őstörténelmi társulat tagja."

16 A kérvény szövegéből kitűnik, hogy az első, régészeti tárgyakat is magába foglaló kiállítást Nagykőrösön 1879 októberében tervezték, valószínűleg a gimnázium dísztermében. Kitűnik az is, hogy voltak a nagykőrösi lakosoknak a birtokában a határban talált régészeti tárgyak. Sajnos nem tudjuk, mik voltak azok, hol kerültek elő és kiknek a tulajdonában voltak, mert a Szűcs Ferenc által készített jegyzék nem maradt meg.

17 A következő híradás már az ásatásokról számol be. Ismerteti azok nevét is, akik az ásatásokat vezették. November 2-án ezt olvashatjuk a „Nagy-Kőrös"ben: „Az ásatások. A régészeti társulat küldöttei: Dr. Thallóczy Lajos, Dr. Wagner János és Dr. Pulszky Károly a hét folytán határunk különböző helyein a városi hatóság támogatása mellett ásatásokat rendeztek. Felásták a ,Szerhalmot',

18 ,Síró-halmot',

19 ,Czakó halmot' s ,Pengyomot' melyek a szájhagyomány szerint őseink idejéből fenn maradt ú. n. ,hunhalmok' lettek volna; a melyek azonban épen nem bizonyultak annak, hanem csupán határdombok vagy legfelebb őrhalmok lehettek. A szerhalomban találtak ugyan egy pár darab bronz ékszert, több csontvázat s egy középület alapját,