Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Sz. Bányai Irén: A „parasztirattárak” jelentősége az újkortörténeti muzeológiában

katonai jelentésekből, a katonai vezetők visszatekintő emlékezéseiből rendszerint kimarad: a közkatona hangulata, érzelemhullámzása csak ezekből a levelekből derül ki. Példaként egy, a második világháború utolsó hónapjaiban meghalt katona hazaküldött leveleit, a család által megőrzött, neki küldött otthoni leveleket és háborús naplóját idézzük.

23 A visszavonulásról 1944. október 6-án ezt jegyezte naplójába: „Magyarkanizsa és óbecsei vasútvonal, a vonat tetején ülök mellettünk megyén a műút, végelláthatatlan sorban menekülnek a civilek kocsikkal. Nem jó világ lehet arra úgy hiszem. Most egy kocsi az árokba fordult, és betemette az asszonyokat és gyerekeket. Megijedtek a lovak a vonaton daloló katonáktól. Segíteni nem tudunk rajtuk, mert rohan a vonat."

24 Ugyanezen a napon a ceglédi bombázásról beszámolva így írt neki a barátja: „A nagy malom, a villanytelep (stb., stb.) odavan. Ennek hatása alatt, mert már nagyon melegünk volt itthon, kimentünk a szőlőbe lakni."

25 A következő naplórészlet kommentár nélkül is rendkívül beszédes: ,,1944. okt. 25. 12 óra. Ma esküdtettek föl az új kormányra és Szálasira. 1944. okt. 26. délelőtt 11 óra távol vagyunk a civilektől, és így nem tudunk semmi új hírt külömböző rémhírek terjednek el naponta pld. tegnap azt a hírt hozták, hogy némétörszágba kiütött a forradalom 5 amerikai hadosztájt tettek le némétörszágba. A mai nap csendes még ma nem hallottam egyetlen lövést sem, igaz, hogy még délelőtt 11 óra van, még sok minden történhet estig. Haza gondolok most egy pillanatra, mi lehet otthon? othon van e még Misi? Mi van Ferivel és Pistával? (Öbecse)"

26 Folytathatnánk az idézetek sorát (idézhetnénk első világháborús katonaleveleket is), de a kiemelt részletek is magukért beszélnek: segítenek megérteni a kisemberek tragédiáit, a háborúhoz, az értelmetlen vérontáshoz fűződő érzelmi viszonyt. 5. Befejezésül azt vizsgáljuk meg, hogy mik a legfőbb történeti tanulságai a „parasztirattáraknak". A kutató e forrástípust vizsgálva kétféle megközelítési mód közül választhat: a) Vizsgálhatja, hogy egy paraszti (parasztpolgári) család gazdasági helyzete alapján, az adott társadalmi viszonyok által meghatározottan hogyan épül be a társadalmi termelés és fogyasztás rendszerébe, mik azok a törvényszerűségek, amelyeknek figyelembevételével be kell rendeznie életét. b) Megismerheti a paraszti tudat természetét; szűkebben: az egymást követő nemzedékek és az egymás mellett élő családtagok viszonyát, kapcsolatrendszerét, tágabban a paraszti történeti tudatot. Ami a család társadalmi helyzetének — objektíve megragadható kapcsolatrendszerének — megismerését illeti, erre a „hivatalos" iratok a legalkalmasabbak. Adókönyvekből pl. egyértelműen következtethetünk a család vagyoni helyzetére, társadalmi rangjára. Legalább ennyire beszédesek az adásvételi szerződések, hiszen a vagyonosodást vagy fokozatos elszegényedést dokumentálják. A különböző gazdasági társulatok, részvénytársaságok értesítései, önmagukban keveset mondó meghívói, üzletkimutatásai a család gazdasági érdekből kialakított kapcsolatairól, esetenként érdekellentétekről tanúskodhatnak. A cegléd— csemői vasútvonalat építő részvénytársaság és egy-egy gazda közötti ellentétek pl. jól körvonalazhatók a földkisajátítással kapcsolatos, s a „parasztirattárban" megőrzött peres iratokból.

27 A tejszövetkezet részjegyei viszont a vállalkozó kedvet, gazdasági érdeket példázzák. Még egy-egy látszólag érdektelen meghívó, értesítés, tagdíj-befizetési nyugta is jelentőssé válik az irategyüttesben, hiszen arról árulkodik, hogy milyen rangja volt, milyen megbecsülés övezte a családot a város társadalmi életében; milyen szervezetekhez kötődött önként, saját érde168