Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma I.

Ezért sújtotta Vác lakosságát az 1880-as években fellépő filoxérajárvány rendkívül tragikusan. 1885-ben már 1000 hold szőlőt pusztított ki a filoxéra,

11 1887-ben a filoxérapusztítás után a Váczi Hírlap cikkírója rendkívül aggasztónak látja a város helyzetét. „Az iparosság napról-napra pusztul, a kereskedelem, a forgalmi eszközök általános fejlődése és a főváros szívóhatása miatt folyton hanyatlik. A filoxéra elpusztította a hajdan virágzó szőlőhegyeket, a szántóföld csekély és nem is a legjobb minőségű. Miből éljen tehát a nép? Miből éljen a munkásosztály?"

12 • A 70-es, 80-as évek vasútépítése sem kedvezett Vác kereskedelmének. A losonci vasútvonal megépítése elhódította a váci piactól a Felvidéket. A váci piac forgalmát a 80-as években a környékbelieken kívül a Nógrád és Hont megyeiek biztosították. A váciakat aggasztotta a tervbe vett Ipoly-völgyi vasút megépítése, amely Hont és Nógrád megye kereskedelmét is el fogja terelni. A város lakosságának új megélhetési forrást kellett keresni. A kétségbeejtő helyzetből csak a gyors, nagyütemű iparosodás vezethetett ki. Az 1872-es VIII. t. с kimondja a céhek feloszlatását, illetve az ipartársulatok kialakításának szükségességét. A XIX. század 80-as éveitől Vác város vezetősége is minden támogatást megadott a betelepülni kívánó iparnak. Például ingyentelket, téglát s adókedvezményt biztosított a kötő-szövő gyár és a Kobrák-cipőgyár részére. 1888-ban Vácon, az Ipartestület jelentése szerint 455 az engedéllyel rendelkező iparosok s 468 a kereskedők száma.

13 A 80-as években megindult a gyáripar kialakulása. Kisebb gyárak már az 50-es években is keletkeztek, az első ipari kapitalista nagyüzem azonban az „Első Magyar Szövő és Kötőgyár Rt." csak 1889-ben alakult. Vác gyárai 1914-ig: 1772 A ferences rend posztógyára, 1775 Ambró-nyomda, 1853 Reitter-féle Kocsigyár, 1862 Neumann-féle Ecetgyár, 1863 Saxlehner András Szalmahüvelygyár, 1867 Aranyozott áru és bútor, 1868 Gőzmalom, 1868 Bőrbútorgyár, 1889 Váci Hengermalom Rt. 1889 Első Magyar Szövő és Kötőgyár Rt. 1895 Horganyhengermű Rt. 1905 Kobrák-cipőgyár, 1908 Hirmann István-mérőeszköz és -szerszámgyár, 1912 Kodak, 1914 Bódenlósz József és fiai vasöntöde. A XIX. század utolsó harmadában megindult a lakosság szaporodása. 1880-ban a lakosság száma 13 199,

14 1890-ben 14 690,

15 1900-ban 16 808.

16 Az 1890-es népszámláláson Vácról részletes foglalkozás szerinti statisztika nem készült. A Váczi Hírlap 1901. febr. 17-én Vác 1890—1901-ben című cikkében 10» 147