Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Balogh Sándor: Egy abonyi köznemes gazdálkodása a reformkorban

Következő szemelvényünket 1841-ből emeljük ki. Az adat az egész évtizedre jellemző a nyomtatás menetére. Egyben itt a repce hozamára kapunk még hasznos adatokat: „841 Reptze bemérés Véka 18 Junii magam lovai után 40 Petrencéből lett 17 V2 19 — kis ágyások 80 — — 33 22 1-ső ágyasokból 68 Petrentze 26 — — 2-ik — 10 órakor 56 — 22 — — 3-ik — 2 órakor 50 — 31 Va — — Libái József lovai 1 30 L2 — — — — — 2 30 18 — — — — — 3 30 10 "; " " '~!ч, Щ Több szérűn, napi 3 ágyassal (de. 10 óráig — majd du. 2 óráig — és du. 2 órától) így folyik a nyomtatás június 26-ig. Közben gondosan jegyzi a jobbágyok robotteljesítményét is: „Reptze Nyomtatók 18 Júni Parti fiastól 2 (nap) — 19 Júni 2 Kutzi'k Jóska 1 Mutza 1 öreg Retkes 1 — 1 Falusi András 1 — 1 Jegyezzük még fel a 26-i adatot és az összesítést: „26 Júni Lovaim után Magnak való 150 nőiről 6 véka Lipák lovai után 101 petr. 42 — öszvesen 1133 petr. — 532 véka"

52 A repce tehát nagy hozamú, gazdaságos ipari növény. A hozamra fix adat a 150 n.-ölről nyert 6 véka. Munkája jól illeszkedik a kalászosok nyári és őszi munkája elé úgy, hogy azt nem zavarja. 1848 után a kis telkesgazda-portákon nem vált honossá. Betakarító eszköze később a „csámesz" lett — egy különleges, csak erre a célra használt jármű. Márton Lajos másik fontos ipari növénye a dohány volt. Öt ehhez a világhoz már gyermekkori emlékek fűzik, mert szülőotthona, Jászkisér adta messze vidékekre a legjobb dohánykertészeket (kukásokat). Tiszasülyi bérletén már jóval előbb is foglalkozott dohánytermesztéssel. Abonynak is 70 évet meghaladó múltja volt már a dohánytermesztésben, mikor a család idetelepült. Itt mégiscsak végleges hazatérése után, 1847-ben kerül sor a dohánytermesztésre, mikor ehhez a legfontosabb melléképületet, a dohánypajtát felépítheti. Ekkor „á Lak ház előtti Gyep térre fel fogadja" Donát Mihály és András „Jász Kis Éri" lakosokat. Előre kapnak a dec. 9-i (1846) felfogadáskor: Mihály — 25, András — 5 v. forintokat. Bérük egyenként — kukorica- és kenderföld és 1 darab marha tartása. Az évi lerovásból kitűnik, hogy a kukásoknak tartalékuk nem volt. Természetben és pénzben mindent a gazda előlegez. Ha keresztelő, patika, temetés van a családban — erre is. Emeljük ki példának Donát Mihályt: „21 febr mikor a 2 szekér érettek ment 5 f 25 febr Egy mérő Árpás búza 13 f ve 27 febr Egy mérő Árpa — 3 10 (vékája) Ю 30 1 Ápr 1 köböl Árpa 14 f Kész pénz 15 f Tehén tartásér 2 30 stb. 133