Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Stefaits István: Kihelyezett római csapattestek, őrállomások és egyes katonák Pest megye területén a III. században

Fogadalmát előzőleg a legio VIL Claudia előtt tette, amely ebben az időben Moesia superiorban, Viminaciumban állomásozott.

3 Ügy látszik tehát, hogy a légió nem volt Aquincumban, csak maga Clodius Celsinus. Hogy azonban volt-e vele katonaság, és miért Aquincumban állíttatta a bázist, azt jelenleg nagyon nehéz megállapítaná, hiszen a fent említett szerzők legtöbbje sem tud a feliraton jelzett esemény értelmezésében megegyezni. Abban valamennyien egyetértenek, hogy a bázist a 3. század közepén fellépett usurpátorok elleni küzdelmek során, egy győzelem alkalmával állították. Alföldi András

4 és Szilágyi János

5 megegyeznek abban, hogy a legio VII. Claudia nem volt Aquincumban. Radnóti

6 viszont úgy nyilatkozik, mintha meghagyná azt a lehetőséget, hogy a légió is Aquincumban volt. Egger szerint

7 aquincumi feliratunkon a HH PP (hostium publicorum) kifejezés két usurpátorra mutat. Szilágyi János megjegyzi,

8 hogy illyricumi csapatok harcoltak egymással, de neveket és évszámokat nem említ. Amikor az ellencsászár mellé állt csapatok nem akarták jelvényeikről leszedni a trónbitorlók képmásait, Clodius Celsinus megtámadta azokat, előzőleg azonban a legio VII. Claudia előtt fogadalmat tett, mely szerint győzelem esetén szobrot állít az „előretörő Marsnak". Alföldi András szerint

9 a szóban forgó esemény Macrianus fiainak a legyőzése volt 2614>еп, és az alulmaradt Usurpator Macrianus volt. Radnóti úgy látja,

10 hogy a felirat keletkezésének körülményei mások. Szerinte a következő eseményekkel függ össze: Trebonianus Gallus (251—253) 251нЬеп az aquincumi helyőrségi légióval, a legio II. adiutrix-szal a Balkánon tartózkodott, amikor kikiáltották császárrá. Talán a legio II. adiutrixnak is része volt ebben. 252ben a moesiai helytartót, Aemilianust kiáltják ki császárrá légiói. Ö ekkor megindul Trebonianus Gallus ellen, és hogy esetleges hátbatámadáskor védekezni tudjon, csapatokat küld Pannónia inferiorba. így került volna a legio VII. Claudia, vagy annak egy különítménye Aquincumba Clodius Celsinussal. Aquincum környékén harcoltak Trebonianus Gallus hívei, ahol 252-ben vagy 253-ban egy győzelem alkalmával állíttatta Clodius Celsinus a bázist. így az is magyarázatot kap, miért állíttatta azt Aquincumban. Ez esetiben fogadalmát sem kellett Viminaciumban megtennie, hiszen a légió vagy annak egy része vele volt. Egger mást mond.

11 Szerinte Clodius Celsinus Maximinus Thrax ellen hadakozott 238-ban, és ez alkalommal állíttatta a bázist. A három vélemény közül, bár egyik sem állítja, hogy a legio VII. Claudia bizonyosan nem lehetett Aquincumban, Radnótié látszik a legmegalapozottabbnak. Miután a feliratból magából pontosat nem tudunk meg, Radnóti véleménye leginkább indokolja a felirat Aquincumban való felállítását a légió jelenlétével együtt. Szilágyi egyik véleményt sem igazolja, de Alföldi véleménye felé hajlik, amikor rendkívül óvatosan fogalmazva sejteti, hogy a legio VII. Claudia valószínűleg nem járt Aquincumban. Radnóti véleményéhez adaléknak megjegyezzük, hogy a Trebonianus Gallushoz hű csapatokon a két Pannónia inferiori légió értendő, a legio I. adiutrix és a legio II. adiutrix. Végül az ötödik szerző, Robert Saxer tulajdonképpen kompilációt csinál az előző szerzőkből.

12 Ez nem is lehet másként, hiszen az egész birodalom valamennyi vexillátióját egy ilyen viszonylag nem nagy terjedelmű műben értelmezni és magyarázni nem lehet. Leírja Egger fentebbi véleményét, mely szerint a felirattal kapcsolatos esemény 238-toan volt, majd lábjegyzetiben azt írja, hogy 28