Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Stefaits István: Kihelyezett római csapattestek, őrállomások és egyes katonák Pest megye területén a III. században

Alföldi a betűk karaktere alapján a feliratot Philippus Arabs (244—249) „ide­jének közelébe teszi". Nézzük meg még egyszer magát a felirat szövegét. A szöveg szerint à foga­dalmat Clodius Celsinus a Moesia superiori „legio VII. Claudia előtt" tette „ak­kor, amikor a legkegyetlenebb uraság nevének kitörlésére küldték". Amikor „Moesia inferior különítményei nem akarták jelvényeikről ... eltávolítani a közellenségek képmásait, segítségül hívta" az istenséget, és legyőzte őket. A fel­iratnak erre a részére támaszkodik Alföldi, és amennyiben egyetért vele, Szilá­gyi, amikor azt mondják, hogy a legio VII. Claudia nem volt Aquincumban, Clodius Célsinus egyedül mehetett oda, vagy más, kisebb katonai kísérettel a 261-ben, Macrianus fiai fölött aratott győzelem után. Tudnunk kellene azon­ban, hogy az ütközet pontosan hol történt, Celsinus miért volt Aquincumban, és miért ott állíttatta a követ. Azt a lehetőséget, hogy a kő nem elsődlegesen került elő, a szerzők nagyon érthető okokból fel sem vetik. A Ikő elsődlegessége vitán fölül áll. Aquincummal kapcsolatos másik nagy problémakör a legio IV. Flavda jelen­léte. Tudjuk, hogy a légió többször tartózkodott Aquincumiban, így például a 3. századot közvetlen megelőző időben, 162. és 166. között. 13 Bizonyosan 3. századi felirat a legio IV. Flaviától Aquincumban eddig egy került elő, 1949-ben Óbu­dán, a III. kerületi Calvin és Tavasz utcák sarkán. A felirattöredék fogadalmi építkezéssel kapcsolatos. 14 A feliratban jól olvasható a helytartó, Caecilius Rufinus neve. Aquincum­ban, Brigetiónak Pannónia inferiorhoz csatolása, 214 előtt praetori helytartó volt. Körülbelül 217-től volt csak consuli helytartó. Caecilius Rufinus aquin­cumi helytartósága 203-tól 209-ig tartott. A felirat, illetőleg a legio IV. Flavia különítményének jelenléte töhát e két évszám közé tehető. Pontosabb időmeg­határozást kapunk akkor, ha ezt az adatot kiegészítjük azzal, hogy a legio II. adiufcrix 206. és 207. között nem volt Aquincumban. 15 Hogy a feliiratot készíttető tiszt nem egyedül volt Aquincumban, azt egyrészt bizonyítja a helyőrségi légió távolléte, másrészt az az ellenséges pusztítás, amely a harmadik század elején történt, amelyre bizonyos aquincumi építkezések mutatnak rá, 16 és amely nyil­ván összefüggésben van a légió különítményének'jelenlétével. , Ugyanabban az időben, amikor a Tavasz utcai felirat keletkezett, 206. és 208. között járt Aquincumban Caius Iulius Septimus Castinus consul designatus, több Összevont légió parancsnoka. 17 Aquincumi feliratát 18 azonban nem tárgyal­juk, mert a benne szereplő alakulatok nem jártak itt. A vexillatio nem pannóniai csapatösszevonnással kapcsolatos. Castinus egyedül járt Aquincumiban. Saxer megjegyzi, hogy a kő keletkezésének legvalószínűbb évszáma 208. 19 Azokat az Aquincumban talált feliratokat, amelyek a legio I. adiutrix-szal kapcsolatosak, a brigetiói helyőrségi légióval, és amelyeknek száma jelentős, mivel Brigetiót 214-ben csatolták Pannónia inferiorhoz, nagy valószínűség sze­rint 214 utániaknak kell tekintenünk, ha a feliratban valami ennek ellenkezőjét nem bizonyítja. Amennyiben ezek a feliratok olyan corniculariusok, frumentariusotk stb. feliratai, akik a legio II. adiutrix hasonló beosztású katonáival képzés céljából tartózkodtak a helytartói székhelyen, amint ezt aquincumi és brigetiói felirat is bizonyítja, annyiban nem tartoznánalk szorosan vett témakörünkhöz. Miután azonban ezt a legtöbb feliratnál bizonyítani nem tudjuk, másrészt feltehető, hogy az egyes aquincumi „miles leg. I. adi." feliratok politikai okokból történt 29

Next

/
Thumbnails
Contents