Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
O. Deisinger Margit: Budapest környékén élő délszlávok karácsonyi szokásai
népdalokétól eltérő dallama miatt népies dalokként szerepelnek. Nagy részük azonban annyira meghonosodott a nép között, hogy van népi változata is. A sok szöveg- és dallambeli variáns is azt mutatja, hogy a nép a múlt századi, száznál több éve szerzett dalokat befogadta, magáévá tette, s még most is énekli, alakítja, variálja. 32 A továbbiakban a versek számozott sorrendjében ismertetjük, hogy kéziratos könyvünk egyes dalait vagy variánsait milyen nyomtatott gyűjteményben találtuk meg. A 3., ;,Jaj be sokat futtám, fáradtam" kezdetű dal Örtutay—Katona népdalgyűjteményében „Jaj be sokat áztam, fáztam" címmel található. 33 Az első versszak többi sora azonos ennél a dalnál. Viszont a második és harmadik versszak helyett a mienkétől eltérő, „Ezt a kerek erdőt vágom (járom) én" kezdetű, önállóan is énekelt dal van. Harmadik versszaka pedig „Megvágtam az ujjam, de nem fáj". Kerényinél az „Ezt a kerek erdőt" kezdetű dal második versszaka a szintén közismert „Akkor szép az erdő, mikor zöld"; s harmadiknak feltünteti a „Megvágtam az ujjam, de nem fáj" с részt is. Ö tehát műdalként szerepelteti. („Az akkor szép az erdő" kezdetű dal Ortutayéknál szintén önálló népdalként szerepel. 34 ) Szabó Sámuel lejegyzésében különösen a két utolsó versszak nagyon műköltői ízű. Valószínű ez lehetett az eredeti forma. Később, a dalolás során (mint ez igen sokszor előfordul) nem énekelték végig a dalt. Talán mert nem azonosultak a tartalmával, helyette hozzákapcsoltak másik két — azonos szótagszámú —, arra a dallamra is énekelhető versszakot. Ez szintén gyakran előfordul a népdalok variálódásánál. 35 A 6., „Beszegődtem tarnotzára bojtárnak" kezdetű dalt a népies dalok között találjuk. Kerényi és Liimbay is közli, dallammal együtt. 36 A változatok között nem sok különbség van, de mind a két másik hosszabb, mint a kéziratos könyvünkben leírt. Limbay nyolc, Kerényi pedig hét versszakot közöl. Meg kell említenünk, hogy Szabó Sámuel is ismerte a dal hosszabb változatát, mert a versszakokat megjelölve felírta a hatodikat is, de valamilyen oknál fogva ezt már nem jegyezte fel, pedig három-négy versszaknyi üres helyet hagyott azon az oldalon. A szegény ember kesernyés humora szólal meg a „Nintsen nékem semmi bajom" kezdetű panaszdalban (9. számú). Sokkal bővebb változatát találjuk meg Limbay gyűjteményében, aki hat-nyolcsoros Versszakot közöl, dallammal együtt. 37 A maguk módján igazságot tevő betyárokat idealizálta népünk. Elnyomóikkal szemben igazságtevők és szabadsághősök lettek. Nagy rokonszenvvel énekelnek sorsukról, sokszor éppen első személyben, de az ilyen dalok és balladák nem a betyárok, hanem teljesen a nép alkotásai. 38 A 20., „Rozsa Sándor az én nevem" kezdetű dal szinte szó szerinti variánsát közli Seprődi János Marosszékről 1897-ből. De Kiss Lajos népdalgyűjtése között megtaláljuk „Rózsa Sándor 7iótájá"-nak második, harmadik szakaszában. 39 Az utolsó két versszak azonban az 1848-as szabadságharc népszerű vezéreinek (Kossuth, Dembinszki, Bem) szeretetéről szól: „Ügy szeretem mind a hármat, mint kedves magyar hazámat". A vers daloskönyvbe kerülése azt mutatja, hogy népünk szenvedélyesen szerette igazi vezéreit, akiktől a szabadság kivívását várta. Bízott abban, hogy megszabadítják a gyűlölt német elnyomástól. Emiatt kerül egymás »mellé a betyár és a szabadsághősök neve. A vers utolsó szakasza Kossuthról szól. Népünk benne különösen bízott, a szabadságharc bukása után is tőle remélte a segítséget, haláláig hazavárták. Ezt 192
