Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Hellebrandt Magdolna: Történelmi kőemlékek Vácott

az „U" betű faragása eltér, ezért nem valószínű, hogy összetartozó feliratokról van szó. 27 Ekkor is építtetett egy hidat, a diadalkapun túl, a Duna-parton. Ennek feliratát Karcsú A. közli. I. m. II. köt. 31/4. 28 Fekete-fehér fényképe a váci múzeum fotógyűjteményében látható. Ltsz.: 42. Lebontásáról szól a Váci Napló, 1961. jan. 10. 29 1808. április 23—1817. február 4. között volt püspök Vácon. Tragor Ignác, Vác kis könyve. Vác, 1928. 276. o. 30 Nagy Iván, Magyarország családai czímerekkel és nemzedéki táblákkal. VI. köt. 58. o. 31 Zelenka Ferenc váci lakos emlékezete szerint. Többnyire a középvárosi temetőben voltak (Csikós József u., a régi Temető u.). 32 Pest megye műemlékei II. Leírása 371. o., 369. o., 490. kép. 33 Karcsú A., i. m. I. 15. o. Tratfor Ignác, Vác lakossága a XVIII. század elején. 79. o. Vác, 1921. 34 Ingeborg Weber—

Kellermann, A magyarországi németek néprajzi vizsgálatának kérdéséhez. Néprajzi Értesítő XL. (1958) 29—37. о. 35 Pl. Pilisszentiván. 36 (Mihail) Iljin, Az óra históriája. Noviszad, 1950. 18—19. o. 37 Term.-tud. Közlöny. 41. (1909) 120. o. 38 Dr. Orient Gyula, Az órák. Pásztortűz XX.. 5. o. 39 Hasznos Mulatságok. 1824. Első félesztendő. 170. o. Irta és kiadta Kultsár István. 40 Horváth Árpád, Az óra regénye. 17. o. Budapest, 1957. 41 TtK (1909) 41. köt. 120. o. 42 Somogyi Árpád, Régi órások művészete. 3. o. Budapest, 1961. 43 TtK 41. (1909) 121. o. 44 Ezekről bővebben Éri István, Gyűrű alakú napórák. Folia Arch. IX. (1958) 209— 217. о. Horváth I., i. m. 19. о. Órákra még Pritz István, Magyar órák. 3. o. Budapest, 1943. A napórák szerkesztésére Szmodics Hildegard dr., A napóra szerkesztéséről. Budapest, IV. ker. községi Eötvös József reáliskola 1925/26. évi értesítője. A napóra felállítására TtK 37. (1905) 701—702. o. TtK 44. (1912) 343—344. o. 45 Dr. Kövesligethy Radó, A napórákról. TtK 21. (1889) 374—380. o. TtK 41. (1909) 121. 46 Órákról Horváth Béla, Időmérés és naptárkészítés. Magyar Nemesfémipar Évkönyve. 1929. 87—90. ó. Éber László, Az óra stílusfejlődése. Magyar Nemesfémipar Évkönyve. 1930. 103—111. o. 47 Szmodics Hildegard, i. m. 2. o. 48 Horváth, i. m. 21. o. 49 Uo. 17. o. 50 Uo. 23. o. 51 Karcsú A., i. m. I. 52 Tragbr Ignác egyik könyvében sem szerepel. 53 A mutatón egy kerek kis lyukat láthatunk. Ez valószínű a meridián irányának meghatározásához kellett. TtK 21. (1889) 379. o. 54 Bassermann

—Jordan, Ernst, Uhren. 270. о. 197. kép. Braunschweig, 1961. 55 Hasznos Mulatságok. 1824. 171—172. о. TtK XXV. (1893) 492. о.56 Orient, i. m. 4. о. Magdolna Hellebrandt: HISTORISCHE STEINDENKMÄLER IN VÁC Auszug. Aus dem im Hof des Museums jahrzehntelang angehäuften Material entstand das Lapidarium im Frühling 1970. Wir versuchten, die Gegenstände chronologisch zu ordnen. Die sogenannten Vácer römischen Steindenkmäler (Abb. 4/1) hat Kardinal Kristóf Migazzi zur Dekoration des Gartens des Bischofspalastes befördern lassen. Ignác Tragor legte romanische und gotische Denkmäler (Abb. 4/1) 1912 auf dem Gebiet der Burg frei. Frigyes Kőszegi setzte 1962 die Erschliessung fort. Infolge der beweglichen Geschichte der Stadt blieben nur wenige Denkmäler übrig. Kristóf Migazzi liess die gebliebenen Reste der Burgmauern am Ende des 18. Jahrhunderts demolieren und die Gruben damit verschütten. 114