Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Tettamanti Sarolta: Előzetes jelentés a Vác–Kavicsbányai avar temető feltárásáról
A 140. sírból öntőminta két összeillő darabja került elő (4. kép). Anyaga szürkésfehér kő, a sekélyen belevésett negatív formák a következők: félhold alakú csüngő, barázdált szalag. A segítségével öntött lunula típusa a Kárpátmedence I— V. századi csüngőihez áll közel. 15 Az elmondottak alapján valószínű, hogy a Vác-Kavicsbánya-i temető eddig ismert részébe a VII— VIII. században temetkeztek. A temetőt használó közösség letelepült, földművelő-állattenyésztő emberekből állt, amint ezt a fegyverek kis száma, valamint az ételmellékletek jellege mutatja. Az 1952—58—59-es ásatási csontvázanyagot feldolgozó Gyenis Gy. szerint a váci temetőt használó közösség embertanilag az europid nagyrassz formaköréhez tartozott. 16 JEGYZETEK 1 Cs. Sós A., 1952., MNM Adattára 40. V. I.; Kralovánszky A., 1958. MNM Adattára IV. 1960. 163.; KőszegH F., 1959., MNM Adattára IX. 162./1962. — Az avar temető valamint a területén előkerült kelta sírok feltárását 1969-től folytatjuk Hellebrandt Magdolnával együtt a Pest megyei Tanács anyagi támogatásából. Az 1969. évi feltárásról: Hellerbrandt M., Váci Múzeum Adattára 602. 2 Kovrig, I., Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. — Archaeologia Hungarica 40 (Bp. 1963) 92., 98—99., 227.; Bóna I., Az ürbőpusztai avar temető. — Archeológiai Értesítő 84 (1957) 165.; Csallány D., A Deszk D. számú temető avar sírjai. — Archeológiai Értesítő III. f. 4 (1943) 167. 3 Horváth T., Az üllői és kiskőrösi avar temető. — Archeológia Hungarica 19 (Bp. 1935) 56—57.; László Gy., Études archéologiques sur l'histoire de la société des avars. — Archeológia Hungarica 34 (Bp. 1935) 96—99.; Kovrig, I., i. m. 71—73. — Bóna István szerint a koponyavarázslat csak a későavar korszakban fordul elő: i. m. 168. 4 Cs. Sós A., Ujabb avar kori leletek Csepel-szigetről. — Archeológiai Értesítő 88 (1961) 44., 48. 5 László, Gy., i. m. 39. 6 Kiss A., Avar kori lovastemetkezés szokásának vizsgálata. — Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 7 (1962) 153—162. 7 Kovrig, I., i. m. 136—137. 8 I. m. 161—162. 9 I. m. 162—. 10 Fettich, N., Das awarenzeitliche Gräberfeld von Pilismarót-Basaharc. — Studia Archaeologica 3 (Bp. 1965) 95. 16. kép 1—2.; Kovrig, I., i. m. 188. 11 Csallány D., i. m. 165., 168. 12 I. m. 169—170.; Bóna I., i. m. 164.; Kovrig, I., i. m. 124—126., 131—., 148—. 13 Csallány D., A bizánci fémművesség emlékei, I— II. — Antik Tanulmányok 1 (1954) 101—128., 4 (1957) 250—274. 14 Alföldi A., Leletek a hun korszakból és ethnikai szétválasztásuk. — Archaeologia Hungarica 9 (Bp. 1932) 61.; Csallány D., Archäologische Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken. — Archaeologia Hungarica 38 (Bp. 1961) VII. t. 15. Stb. 15 Kralovánszky A., Adatok a Kárpát-medencei X— XI. századi félhold alakú csüngők kérdéséhez. — Archeológiai Értesítő 86 (1959) XVIII. t. — Az öntőmintával egy külön dolgozatban szeretnék foglalkozni. 16 Gyenis, Gy., Die Untersuchung des anthropologischen Materials des Vácer Gräberfeldes aus den VIII — IX. Jahrhunderten. — Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 9—10 (1968) 151—188. 4* 51
