Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Soproni Sándor: Római őrtorony a visegrádi Szentgyörgypusztán
SOPRONI SÁNDOR (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest): ROMAI ŐRTORONY A VISEGRÁDI SZENTGYÖRGYPUSZTÁN Az Aquincumtól északra fekvő Duna-könyök vidéke jelentős szerepet játszott Valeria tartomány IV. századi római határvédelmi rendszerében. A Dunakönyök vidéke ék alakban nyúlt be a rómaiaktól meg nem szállt barbarikum területébe. A IV. század deffenzív harcaiban a rómaiak jelentősen növelték ennek a szakasznak a védelmét. A korábbi századokban épült erődök kijavításán kívül az Alföld területén a IV. században kiépült sáncrendszer —• mely a szarmaták szállásterületét vette körül — és a dunai limes csatlakozási pontját, mely az Aquincumtól északra fekvő szakaszra esett, új táborokkal és őrtornyokkal erősítették meg 1 . A Duna-könyökben, a Szentendrei-sziget vidékén ez az erődrendszer négysoros tagolást mutat: a folyam bal partján előretolt hídfőállások épülték, míg a sziget két oldalán felkutatott őrtornyok a fővonal és a hídfőállások közötti összeköttetést biztosították 2 . A jobb parton húzódó erődrendszer egyik láncszemét — egy eddig még nem isimert római katonai őrtornyot — sikerült felkutatnunk a Visegrád területén 1955-ben végzett terepbejárások alkalmával. A Szentgyörgypusztán előkerült őrtorony területén 19554>en kisebb próbaásatást is végeztünk. Korábban a dunabogdányi (Cirpi) és a pilismaróti (Castra ad Herculem) táborok között fekvő limesszakasz eléggé ismeretlen volt a kutatás előtt. A visegrádi 3 , a hideglelőskereszti 4 , s a legutóbb a felsőgödi 5 táborok felkutatásával, valamint több őrtorony helyének tisztázásával ma már csaknem teljes egészében kibontakozik előttünk a Duna-könyök római kori határvédelmi rendszere. Az újonnan felkutatott őrtorony a Visegrád községhez tartozó Szentgyörgypusztától nyugatra fekszik (1. kép). Az őrtorony a budapest—esztergomi állami műút 39,4 km-kövénél, közvetlenül a Duna-parton húzódó országút mellett emelkedő dombon, a 135,2 magassági ponton van 6 . A domb a Duna felé meredeken lejt, míg dél felé a 281,2 ni magas Mogyoróhegy oldalához kapcsolódik. A terület jelenleg műveletlen parlag. A terepbejárás alkalmával a dombtetőn a felszínen habarcstörmeléket és római tetőfedőcserepeket lehetett megfigyelni. A Visegrád területén 1955-ben végzett topográfiai ásatás kapcsán az újonnan felkutatott romterületen próbaásatást végeztünk. Az ásatás célja a romterület kiterjedéslének, rendeltetésiének és korának megállapítása volt. Az első kutatóárokkal az északnyugati sarkot találtuk meg, majd a továbbiakban az északi és a déli falat metszettük át, míg két további kutatóárokkal a délnyugati és a délkeleti sarkok külső részét bontottuk ki. A további, teljes feltárás érdekében az őrtorony belsejében nem végeztünk kutatást. Az öt kutatóárokkal sikerült az őr39
