Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Soproni Sándor: Római őrtorony a visegrádi Szentgyörgypusztán

torony alaprajzát és méreteit megállapítanunk. A négyszögletes építmény belvilága észak—déli irányban 9,35 m, kelet—nyugati irányban 9,15 m. A felmenő falak vastagsága 1,05 m, így az őrtorony külső méretei 10,40 X 10,20 m. A falak a 'helyben található andezitből opus incertum technikával épültek, s a falat közvetlenül a nyers sziklakőzetre alapozták. A kutatóárkokból néhány, a IV. századra jellemző szürke agyagedény töredéke került elő. Az építés korának pontosabb meghatározásához az előkerült bélyeges téglatöredékek nyújtanak segítséget. Két töredék az északi falat átszelő kutatóárokból került ki, az egyiken csak a kezdő С betű maradt meg (2. kép 1.). Kiegészítése (minden valószínűség szerint CARIS TRB

7

. A másik töredék, melyen ugyancsak az első betű és a második betűnek a töredéke olvasható, Frigeridus dux nevére egészíthető ki (2. kép 2.). A délnyugati saroknál előkerült két töredéken szintén Frigeridus dux neve olvasható (2. kép 3—4.)

8

. A bélyeges téglák a Valentinianus császár uralkodása alatt (364—375) végzett nagyarányú erődépítkezés már eddig is jól ismert emlékei közé tartoznak. A téglabélyegek alapján az építkezés idejét 364—375. közé kell helyeznünk. A pontosabb időmeghatározáshoz közelebb visz a visegrádi kőbánya területén feltárt őrtoronyból ugyancsak 1955-ben előkerült feliratos építési tábla, melynek tanúsága szerint az őrtornyot i. u. 372-ben építették

9

. A kőbányai őrtorony méretei, falvastagsága, építési technikája csaknem azonos a szentgyörgypusztai őrtoronnyal, s mindkét helyen Frigeridus dux bélyeges téglái kerültek elő. FiNagymaros 1. kép 40 Nógrddveröce