Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Stefaits István: Kihelyezett római csapattestek, őrállomások és egyes katonák Pest megye területén a III. században

A felirat: D(is) M(anibus) / Tertul(lae) / [a,n(nos)] XXXIII / [Au]r(eldus) Avvo / [de] c(urio) ? alae I / [Thrajc(um) ? An(tonmianae) / [coniugi piissimae] / [viv]us f(ecit).

31 A cohors I. Ulpia Pannoniorum Antoniniana 3. századi aquincumi tartózkodását Szilágyi bélyeges téglákból következteti,

32 és az építkezésekből kifolyólag 211—17. és 218—22. közé teszi. Mi ezt nem latjaik bizonyíthatónak. A téglabélyeg csak annyit igazol, hogy a tégla az illető csapattest téglagyárában készült, esetleg le is szállította, de hogy ezzel azt lehetne bizonyítani, 'hogy a csapattest eljött volna építkezni, ezt nem hisszük. Fenti megállapításunkat első ízben 1962-ben tettük. Azóta, pontosan 1967ben megjelent egy összefoglaló szakmunka az egész birodalom területével kapcsolatos hasonló katonai emlékekről, mely alátámasztja megállapításunkat. Megjegyzi ugyanis, hogy a világon sehol nem került még elő bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a téglabélyeg a gyártó csapattestnél többet is jelentene.

33 Egyébként a cohors I. Ulpia a 2. században is Aquincum környékén tartózkodott,

34 és innen származó feliratai egyelőre nem választhatók külön. Az aquincumi „Beneficiarius consularis legionis II. adiutricis" katonáknak több felirata van. Aquincumban a 3. században is állandó beneficiáriusállomás volt.

35 Ezek a szó szoros értelmében nem tekinthetők kihelyezetteknek, mert saját alakulatuk táborhelyén tartózkodnak, azonban ebben a tanulmányban minden beneficiáriusállomást megemlítünk. A Margit-szigeten előkerült „beneficiarius leg. leg. II. adi." síremlékével azért nem tudunk mit kezdeni, mert másodlagosan került elő.

36 Itt említjük meg, hogy a beneficiarius általában többféle, könnyebb munkára kiemelt katonát jelentett, aki ezzel megszűnt legénységi állományú lenni, és fel volt mentve a sáncmunkák és az őrségállás, illetve őrségjárás alól. AGER AQVINCENSIS. Pilisszántón került elő az alábbi felirat: D(is) M(anibus) G(aio) ? Am [...?] / m(i)l(es) leg(iönis) II adi(utricis) [...?] / est in Pa(r)tia [acie deside] / ratus [...?] [con] / iugi vi [va f(ecit)??]

37 Ritterling feltételezi, hogy a sírfeliratban említett háború a 215—218. évi parthus háború.

38 A sírt konkrét kihelyezés bizonyítására mégsem tudjuk felhasználni, mert előkerülésének körülményei annyira bizonytalanok, és ilyenkor mindig gondolni kell arra, hogy számtalan követ hurcoltak szét aquincumi lelőhelyekről az elmúlt évszázadokban a környék kastélyaiba épp úgy, mint a váci püspöki palotába. A rákospatáki ellenerőd 3. századi feliratai között van egy, melynek alapján többen is beneficiáriusállomásra gondolnak.

39 A felirat az alábbi: [I(ovi) . O(ptiimo) . M(aximo) . et] / lunoni. reg(inae) / et . genio. Ci / niaemo. et / genio. con / merci. M(arcus) . A[ur(elius)] / Severin[us] / b(ene)f(iciarius) . co(n)s(ularis) l[eg(ionis) II] / adi(utricis) . v. [1. m. s.]

40 A feliratot, melynek kapcsán beniefidáriusállomásra gondolnak, a Marcus Aurelius Severinus név miatt tesszük a 3. századra. Mi a követ elhurcoltnak tartjuk, miért is nem bizonyíték. Tárgykörünkbe tartozik imég két rákospataki felirat, egy speculatoré, s egy corniculariusé, mindkettő a legio II. adioitrix kötelékébe tartozott. 31