Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Szilágyi Miklós: A kismúzeumok története és perspektívája

(mind szakmailag, mind technikailag): rendszerint „néprajzi ház" megvalósítása a cél. Egy-egy parasztház skanzenszerű, de a helyszínen történő megőrzése — részben rekonstrukciója — először Tiszacsegén valósult meg,

60 s azóta — helyi kezdeményezéstől függetlenül is — egész sor hasonló „szabadtéri múzeum", „tájház" létesült (Párádon, Verpeléten, Hollóházán, Nagyvázsonyiban, Tihanyba» stb.). Másik megoldási lehetőség a község jellegzetes népművészetének, népviseletének teljességre törekvő bemutatása, amint az pl. Nagytarcsán történt.

01 A nagytarcsai Falumúzeum monografikus igényű néprajzi tárgygyűjtése példamutató lehet. A község jellegzetes népművészetét, viseletét bemutató állandó kiállítás mellett tematikus gyűjtést végeznek, s e kistémákat mutatják be időszaki kiállításokon. 3. Iskolamúzeumok. Külön típust képviselnek, bár a „falumúzeumok" egy része „iskolai" gyűjteményből nőtt ki (a gyűjtemény létrehozója az iskola tanára volt.) Akadnak viszont párhuzamosan létező, városban működő, s egymással rivalizáló iskolamúzeumok is szép számmal. Ezek is — egy ideig, míg ki nem növik az intézmény kereteit — komplex gyűjtést végeznék. A megoldás útja valószínűleg az lehet, amit Kilián István a miskolci Földes Ferenc Gimnázium gyűjteményével kapcsolatban megfogalmazott. Ennek a gazdag anyagot tartalmazó gyűjteménynek „A gyűjtést illetően igen, a rendszerezést illetően aligha (van jövője). A viszonylagosan nagy anyagot egyelőre még senki sem vette leltárba. A gyűjtés két tanár egyéni akciója. A kérdés: a tanárok személyéhez fűződő gyűjtött anyag nem semmisül-e meg a tanárok esetleges távozása után." Legújabb kori történeti anyagnak csak a szemléltetés vonatkozásában van némi jogosultsága az iskolában, az ilyen anyagot is — egyéb gyűjtemény csoportokkal együtt — a megyei múzeumnak kell átadni. Csák az iskolátörténeti anyag együtt tartása indokolható.

62 A gyűjtemény létrehozója által reálisan felmért perspektíva minden iskolamúzeumra érvényes. S emellett más intézmények gyűjteményeire is, hiszen könyvtárak, művelődési házak, sőt még tsz-ek is hoznak létre gyűjteményeket.

63 4. ;,Ereklye"-gyűjtemények. A község nevezetes szülöttének, hosszabb-rövidebb ideig lakójának emlékét szándékoznak megörökíteni, s e neves személyhez kapcsolódó emlékek gyűjtésére specializálódnak az ilyen múzeumok. Törekvésük tulajdonképpen összhangiban van a Művelődésügyi Minisztérium által javasoltakkal, a helyi kezdeményezésektől függetlenül is —• különösen az idegenforgalmi területeken, pl. a Balaton-parton — mind nagyobb számban létrehozott emlékmúzeumok, emlékhelyek alapításával. Nehézségek inkább akkor adódnak, ha egy-egy „hírességet" a lokálpatrióta túlbuzgóság nagyobbnak, jelentősebbnek ítél, mint az általános köztudat. Arról nem is szólva, hogy szakembernek is komoly gondot okoz, ha hitelesíteni akarja egy-egy valóságos vagy vélt híresség köré csoportosított „ereklyéket", el akarja választani a legendát a valóságtól .. . Persze az alapítási kísérletek viszonylag ritkábban akarnák kétes értékű neveket dicsfénnyel övezni. Sokkal inkább az irodalom, a művészet, a nemzeti történelem vitathatatlan nagyjainak többszörös megörökítésére törekszenek. Az ilyen emlékmúzeumok — nemcsak a spontán kezdeményezésűek, de a hivatalos alapításúak is — vészes anyagszegénységben szenvednék. A másolatok tömege élettelenné, sivárrá teszi az emlékmúzeumok egy részét. Tudomásul kell pl. venni, hogy Petőfi emlékének ápolására korántsem a legjobb módot választjuk, ha 10—15 helyen ugyanazokat a másolatokat bemutatjuk. A költő műveinek olvasása nélkül a Petőfi-emlékhelyek országos hálózata is hatástalan marad ... 308