Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Szilágyi Miklós: A kismúzeumok története és perspektívája
megye 5 múzeumából 6 év alatt 16 (lett), s lesz rövidesen még 3—4." 45 (E tizenhatban ugyanis nincs benne a hírekben gyakran szereplő szigetszentmiklósi, 46 solymári, 47 s a megye múzeumait ismertető Mezősi Károly által is számon tartott 48 érdi, gödöllői, gyömrői helytörténeti gyűjtemény.) Pest megye új alakulású múzeumai között természetesen néhány speciális fejlődésű gyűjtemény is akad, nem tekinthető mindegyik tipikusan „falumúzeumnak". A tápiószelei gyűjteményt pl. már az 1950-es években a múzeumok között tartották számon, pedig akkor még rendezetlen magángyűjtemény volt. A Blaskovits testvérek által öszszehalmozott műkincsek (képzőművészeti, iparművészeti anyag) ma is speciális prof üt biztosítanák a kúriamúzeumként újjárendezett kisgyűjteménynek. A nagykőrösi Arany János Emlékmúzeum és a dömsödi Petőfi Emlékmúzeum irodalmi emlékhelyként alakult, de a nagykőrösi figyelemre méltó irodalmi gyűjteménynyel rendelkezik, a dömsödinék viszont nincs irodalomtörténeti anyaga, régészeti, numizmatikai stb. anyagot azonban ott is őriznek. Képzőművészeti emlékhely a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum és a szadai Székely Bertalan Emlékkiállítás. A zebegényi képzőművészeti gyűjtemény 2681 darabból, míg a szadai mindössze 7 darabból áll. 49 Az aszódi Petőfi Múzeum, a ráckevei Árpád Múzeum, a szobi Börzsöny Múzeum és a penci Falumúzeum — jóllehet személyi ellátottságuk ezt aligha teszi lehetővé — egy-egy kisebb tájegységre vonatkozó „komplex gyűjtemény" kialakítására törekszik, (annak fenntartásával, hogy a tiszteletdíjas múzeumvezető érdeklődésének megfelelően a régészetre, az irodalomra, esetleg a természettudományra esik nagyobb figyelem). A nagytarcsai Falumúzeumnak példásan és szakszerűen rendben tartott néprajzi, népművészeti anyaga a számottevő. Tulajdonképpen csak az abonyi és az isaszegi tekinthető olyan falumúzeumnak, amelyik csak a községre vonatkozó komplex gyűjteményt alakított ki. Annák ellenére, hogy egyenként mindegyik kismúzeum gyűjtemény any aga tartalmaz figyelemre méltó tárgyakat, s helyi indokoltságuk mellett sok érv sorakoztatható fel, a megye múzeumainak ilyen szétaprózottsága semmiképpen sem szerencsés. A gyűjtemény anyagot is sokkal hatékonyabban fel lehetne használni mind a tudományos, mind a népművelési munkában, ha központi helyen (megyei múzeum, tájmúzeumok) jól rendszerezve és áttekinthetően állnának a muzeológiá rendelkezésére. A jelenlegi szétaprózottság mellett a megyei tudományos és népművelési tervezésnél alig lehet figyelembe venni a kismúzeumok anyagát. Az ellenpélda Baranya megye lehetne. Az új múzeumi törvény megjelenésekor megállapították, hogy a működési engedélyhez szükséges feltételek egyetlen gyűjteménynél sincsenek meg, nem tartották tehát indokoltnak a kismúzeumok önállósítását. Kiemelt helyeken (idegenforgalom, közigazgatási központ) viszont „hivatalból" hozták létre múzeumokat. 50 Ennek megfelelően, ha nyílottak is meg falumúzeumok Baranyában (mint pl. Tormáson), csak kiállítóhely jelleggel: a raktári anyag valamelyik múzeum gyűjteményébe került. 51 Az ilyen megoldásnak alapfeltétele a honismereti szakkörök által létrehozott gyűjtemény „gazdái" és a megyei szervezet közötti harmonikus kapcsolat, valamint a megfelelő kapacitású központi múzeum határozottsága. 52 Hasonló tendenciák érvényesültek Békés megyében, ahol szintén nem kapott működési engedélyt egyetlen új múzeum sem (a „régi"-nek számító szarvasinak sincsenek meg a „működési feltételei" ...), vagy Szolnok megyében, ahol csak a törökszentmiklósi helytörténeti gyűjtemény alakult újonnan. 20 Studia . . . 305
