Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
†Mezősi Károly: Petőfi anyja
több olyan kérdésben segítik elő a jobb tájékozódást, amelyekben az életrajzírás korábban csak bizonytalan feltevésekre volt utalva. Az első, Petőfiről szóló részletesebb életrajzi mű a költő szüleinek Aszódon történt házasságkötéséből még azt a téves következtetést vonta le, hogy „költőnknek mind atyja, mind anyja aszódi születésű volt". A család származásáról egyéb adatot nem is közölt. 24 Balló Rudolf értesülései arról szóltak, hogy Hrúz Mária a Turóc megyei Liesnó községben 17914>en született. „Szülei igen egyszerű emberek voltak. Mindamellett apja nem vehető közönséges parasztszámba, amennyiben már fekete darócöltönyöket viselt, ami akkor csak a jobbmódú gazdákat illette meg." Tőle származik még az a közlés, hogy a költő anyja a Maglódon tanítóskodó nagybátyja hívására hagyta el szülőfaluját, „s nekiindult az alföldi rónának". 25 Ez a tudósítás a költőről írt életrajziban úgy élt tovább, hogy Hrúz Mária „szülei közönséges tót földmívesek voltak". Ö is 25 éves koráig Turóc megyei falujában a „házi és mezei dolgokban" szorgalmatoskodott. A „tótos kiejtés később is megérzett beszédén, amikor már úgy a hogy megtanult magyarul". 26 Gyöngyössy László leginkább a Petrovits család származásiára vonatkozó adatokat (közölt. „ ... a Hrúz-családról keveset tudtam kinyomozni" —• írta. Azt azonban megemlítette, hogy „1602 körül Hrúz György tanítója volt az aszódi evangélikus egyháznak... Majdnem bizonyos, hogy ennek révén került Aszódra Hrúz János, Petőfi anyai nagyapja." 27 Ez utóbbi adat máig él a költő életrajzi irodalmában. 28 Gyöngyössy a költő szüleinek házasságkötésével kapcsolatban mutatott rá arra a körülményre, hogy az esketési tanúk itteni „tekintélyes polgári család" tagjai voltak, megemlítve, ez volt „a kör, amelyben a Petrovics-esalád Aszódon forgolódott". Utalt ezzel a költő családjának már az apa foglalkozásából következően is polgári társadalmi helyzetére. Dienes András viszont a szülőket „a harmincadik évük felé közeledő mesterlegény és cselédlány" megvilágításban tárja elénk az esküvő idején, akiknek családja nem sorolható a polgárcsaládok körébe. 29 Ferenczi Zoltán mutatott rá először arra, hogy a költő anyai nagyapja, Hrúz János foglalkozása a csizmadiamesterség volt. Ezt az értesülését a Szabadszálláson élő Hrúz-leszármazottak, rokonok köréből merítette. 30 Az utóbbi évek kutatásai a Hrúz családról is több olyan pozitív ismeretet tártak fel, amelyeknek alapján tisztázódtak a költő anyai ági származásának egyes homályos és bizonytalan részletei. Dienes András és Sándor József külön-külön, de közel egyidőben, 1958 nyarán végzett kutatást a Hrúz család eredetére vonatkozólag, és számolt be újságközleményékben ennék eredményéről. Eszerint a költő anyja nem Liesnón, mint korábban vélték, hanem a Turóc megyei Neopálon született. Ennek anyakönyvi bejegyzése: a keresztelés napja 1791. aug. 26., atyja neve: Hrusz János, anyja Jerabek Zsuzsanna. 31 Az apa nevének anyakönyvi bejegyzése: Hrusz. Ez — bár a családnevet a különféle okmányok több változatban említik —, egy később említett okmány szempontjából figyelmet érdemel. Dienes András Hrúz Mária apjának, Jánosnak ugyancsak Necpálon történt születésére vonatkozólag is megtalálta az anyakönyvi bejegyzést. 32 Magának Petőfinek a közlése alapján, hogy Cinkotán „egyik nagyapám szendereg az úrban" 33 , az itteni ev. egyház anyakönyveiben megtaláltam Petőfi anyai nagyapjának, Hrúz Jánosnak halotti anyakönyvi bejegyzéseit. Eszerint 1827. szept. 14-én hunyt el, 66 éves korában. Ugyanitt ment férjihez 1819. május havá282
