Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején

ból a halakat. Huszár József a járási direktórium nevében határozottan elutasítja a tiltakozást, „... mert ia Schossberger báró háztartásának lelhet, hogy szüksége volt halakra, de a Tanácsköztársaságnak annál nagyobb szüksége vian finomított petróleumra.".

115 Tekintélyes összegeket fordítottak utak, hidak, épületek javítására. Elmondható, hogy a júniusban kinevezett mérnök biztos, Haj da Jenő lelkiismeretesen, igyekvőén látta el feladatát. A tanácshatálom leverése Köztudott, hogy április végén a románok támadása következtében válságos órákat élt át a Magyar Tanácsiköztársaság. A harc feladása és akkor a kivívott eredmények eldobása vagy a küzdelem, az ország megvédése, és egy esetleges győzelem kivívása között kellett választani. A Forradalmi Kormányzótanács a harcot választotta. Ennek értelmében az aszódi Vörös Örségből alakított Vörös Munkásszázad (mintegy 100 ember) is, 1919. április 25-én a tiszai frontra vonult.

116 A háború viszont újabb megpróbáltatásokat jelentett a betegségtől, az éhezéstől, ruhátlanságtól, lakáshiánytól megtizedelt és megkínzott proletariátusnak. A hadsereg felállítása, felszerelése volt a fő cél. Kevesebb ruha, cipő, világítóolaij jutott ismét a falvak lakóinak. Az élelmiszerek ára ugrásszerűen emelkedett. Ennék következtében ismét előtérbe került az elégedetlenség, 'aimi a földek szét nem osztása miatt egyre jobban terjedt a községek lakói között. Már a nagyikartali földfoglalások alkalmával beküldött jelentésben a lényegre tapintott Sárkány Ernő: „ ... vannak hívei a termelőszövetkezet eszméjének, de még valószínűbb, többen a föld felosztásának".

117 Hasonlót tapasztalt Polónyi András repülőbiztos Túrán, 1919. július 9-én: „... nagyon szeretnék a földéket elosztani, hogy ők mindnyájan maguk szeretnének gazdálkodni, és ezért a Károlyi-kormányt viszsz&rendelni és azt hozsannával fogadni".

118 Történtek próbálkozások a föld nélküli nincstelenek megnyerése érdekében, kisebb földterületek felparcellázásával. Így Aszódon 300 holdat igényeltek a mogyoróspusztai birtokból.

119 Bagón a kartali termelőszövetkezettől az Egres-dűlőben elhelyezkedő 127 holdat szándékozott a tanács kiosztani.

120 Ez a néhány hold azonban nem oldotta meg a parasztok ezreinek a követelését, igényét. Elsősorban ezeknek a következménye, hogy a zömlében paraszti összetételű falusi tanácsok kevésbé lelkesedtek a Magyar Tanácsköztársaság intézkedéseiért. Sőt! Éppen a háború megindulásával együtt járó nehézségek hatására vonakodtak teljesíteni a járási direktórium intézkedéseit. Az aszódi járási munkástanács nagyon komolyan és következetesen törekedett az egyes rendeletek betartására. A falusi tanácsok azonban sokallták ezt, és ezért olyan eset is megtörtént, hogy a megyéhez fordultak —• a járás megkerülésével — instrukciókért, mondván: „ ... Pesten kevesebbet követelnék tőlünk, mint Aszódon".

121 Sajnos nem szolgálták a proletárdiktatúra népszerűsítését az Aszódra beszállásolt Vörös Hadsereg egységei. A parancsnokok megnyilvánulásaikban a helyi direktóriumot semmibe vették, lej aratták. Ki kell hangsúlyozni: „ .. . De a bajt nem a közkatonák, hanem a mérhetetlen követeléseikkel a tisztekből lett parancsnokok okozták.".

122 Lakásigényeik teljesíthetetlenek voltak. A Podmaniezky-kastély könyvtárát és egyéb műkincseit elhurcolták, szabályosan kifosztották.

123 Az egyes intézmények jogi helyzetének tisztázatlanságából eredt az az áldat17 Studia ... 257