Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején

Ian állapot, hogy a megalakult járási népgazdasági tanács, mely a termelés és a különböző szövetkezetek irányítója, „ ... a kormányzótanács rendeletében foglalt jogaikat félremagyarázzák és lassanként a járási direktórium fölé helyezkednek .. .".

124 A helyzet annyira elfajult, hogy „ ... egy ízben egy fegyveres csoport a járási direktóriumot is letartóztatja". A járás vezetésében az összhang megbomlott.

125 Az események ilyen sajnálatos kifejlődésében jelentősen közrejátszott az a körülmény is, hogy a járási vezetés két legkiválóbb alakja: Csiki Imre és Feuerer Miksa nem tartózkodott Aszódon. Mindketten részt vettek, mint az aszódi Vörös Munkásszázad parancsnokai a szolnoki híd védelmében. Feltehetően ekkor, tehát április végén, május elején változás történt a járási direktórium összetételében, és ekkor lett a direktórium elnöke Huszár József Lloydgyári munkás. Feuerer május végén ugyan visszatért Aszódra, Csiki azonban részben mint országos (tanácstag Budapesten, részben pedig egyéb megbízatás folytán Szeged környékén teljesített szolgálatot, így csak napokat tartózkodott Aszódon.

126 A helyzet megjavítására politikai biztosokat küldtek ki Budapestről, akik közül Polónyi András becsületesen teljesítette feladatát, de voltak olyanok is, aikik „ ... csak saját ellátásukkal, családjuk részére való bevásárlással törődtek".

127 Július végén a népbiztosságok munkájában is egyre több a fennakadás, intézkedéseikkel egyre jobban keresztezik egymást. „ .. . Nem tudtuk, hogy melyik parancsot hajtsuk végre, mert mindkét részről letartóztatással fenyegettek bennünket.. .",

128 A párton belüli ellentétek és az antant fokozódó erejű támadása, az árulások és ellenforradalmi akciók hatására sajnos „... az anarchia a direktórium vége felé ... növekedett.. ,".

129 A túlerővel szembeni kilátástalan harcot látván a Forradalmi Kormányzótanács lemondott. A helyébe lépő „szakszervezeti kormány" az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutását készítette elő. Aszód határában is hamarosan megjelentek a román csapatok, és Horthy különítményeseivel hozzáláttak a „rendcsináláshoz". A 133 napig tartó proletárdiktatúrát azonban nem tudták kitörölni az emberek lelkéből, emlékezetéből. A hős aszódi és környékbeli proletárok célkitűzései mai életünkben váltak valóra. JEGYZETEK 1 Párttörténeti Intézet Archívuma (a továbbiakban PIA) Tagyob — 4b. 415—421. o. 2 Torda Jánosnak, a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt aszódi üzeme egykori dolgozójának a visszaemlékezése. Az aszódi Petőfi Múzeum történeti dokumentációjának anyaga (a továbbiakban PMtd). 51—1968. 3 Pest megyei Levéltár (a továbbiakban PmL). Az aszódi járás főszolgabírójának iratai. 1918—6002. Megjelent Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919. Bp. 1969. 13. dokumentum 41—42. o. 4 PIA — Tagyob 4b. 415—421. o. 5 PmL Az aszódi járás főszb. ir. 1918—5872., 1918—5889. 6 PmL PPSKk vármegye főispáni általános iratok. 1918—10 461. Megjelent Iratok Pest m. tört. 50. dok. 79—80. o. Továbbá PmL Bagi képviselő-testületi közgyűlések jegyzőkönyve. 1917—1929. Az 1918. november 23-i ülés jegyzőkönyve. 7 PIA — Tagyob 4b. 415—421. o. 8 Hatvan és Vidéke. 1918. XI. 10. szám. 9 Csiki Imre visszaemlékezései. Lejegyezte Asztalos István. PMtd 52—1968. 10 PmL Az aszódi járás főszb. ir. 1918—5884., 1918—6002. Megjelent Iratok Pest m. tört. 43. dok. 72. o. 258