Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején

A kimutatás szemléleteséin ábrázolja, hogy a direktóriumi tagok 80 %-a paraszt. Különösen figyelemre méltó ez akkor, ha összehasonlítjuk a tanácsok öszszetételével. Ott csak 73,72 % paraszt. A direktóriumokban tehát a döntő szó a parasztság képviselőié, pozíciójuk a tanácsokhoz képest megerősödött. A munkásság esetében pontosan ellenkező folyamat játszódott le. A tanácsokban 18,22 % munkás, a direktóriumokban csak 11,11 %. Mindössze Aszódon, Bagón és Domonyban került be munkás a direktóriumba. Aszódon a munkásság játszotta itt is a vezető szerepet. Bagón a foglalkozási arányok megfelelően képviseltették; magukat. Meglepő viszont Domony esete. A 13 tagú munkástanács tagjai közül 9 iparos és négy paraszt. A direktóriumba azonban csupán 1 munkást (igaz, ő lett az elnök) és 2 parasztot választottak be. Érdekes, hogy Túrán és Hévízgyörkön a jegyzőket nemcsak a tanácsba választották be, de ők lettek az intézőbizottságok elnökei is. A vagyoni összetétel már megközelítőbb képet ad a direktóriumi tagok osztályhelyzetéről. A KÖZSÉGI DIREKTÓRIUMOK TAGJAINAK VAGYONI HELYZETE 7. sz. táblázat vagyontalan, vagy legfeljebb fél házzal, házi bútorral és apróállattal rendelkezik akinek háza vagy 1 kh-ig terjedő földtulajdona van akinek 1—3 kh földtulajdona, esetleg háza, állata és gazdasági felszerelése van akinek 3—5 kh földtulajdona, esetleg háza, állata és gazdasági felszerelése van akinek 5—10 kh földtulajdona, esetleg háza, állata és gazdasági felszerelése van akinek 10 kh-n felüli földtulajdona, esetleg - háza, állata és gazdasági felszerelése van 250