Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején

A döntő többséget az ipari és agrárproletariátus adta itt is, éppen úgy, mint a tanácsoknál. A módosabb gazdák számának és arányának a megszaporodása éppen annak a (kifejeződése, hogy egyes községekben a vezetés a Tanácsköztársaság alatt is a kezükben maradt. Ez volt a helyzet Vácegresen, Váckisújfalun és Ikladon. A nincstelen proletárok irányították Aszód, Bag, Hévízgyörk, Kartal népét. Ennek tulajdonítható, hogy az események folyamán ezekben a községekben vitték legkövetkezetesebben keresztül a proletárdiktatúra követeléseit, célkitűzéseit. A szakszervezetekhez, valamint a pártokhoz tartozás esetében kb. hasonló az arány, mint a tanácsoknál. A KÖZSÉGI DIREKTÓRIUMOK TAGJAINAK SZAKSZERVEZETI ÉS PÁRTTAGSÁGA Földmunkások és Kisgazdák О. Sz. Iparos szakszerv. Országos Kisgazda és Földmunkás Párt Rokkantak szaksz. Szakszervezeti tag Városi alkalmazottak O. Sz. MÁV-alkalmazottak sz. Nem tag Nagyon figyelemre méltó, hogy az ikladi direktórium négy tagjából három nem szervezett dolgozó. Ez csak megerősíti azt az állítást, amit a vagyoni rétegződés elemzésekor a község vezetőinek osztályhelyzetével kapcsolatban tettünk. A járási direktórium összetétele A járási tanács tagjainak foglalkozási és vagyoni összetételéről nincsen tudomásunk. Csupán az április 12-én megválasztott direktóriumról rendelkezünk részletes adatokkal.

78 A héttagú direktórium foglalkozási összetételét tekintve 2 munkás, 3 szegényparaszt, illetve napszámos, 2 értelmiségi, bár közülük az egyik, Feuerer Miksia katonának is minősíthető, hisz a háborúból mint főhadnagy jött haza, és 1918. november elejéiéi-a-nemzetőrség, majd az aszódi Vörös Őrség parancsnoka. Mindannyian szervezett dolgozók, közöttük néhányan (Osiki, Feuerer, 251