Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején

és közös konyháról..." szónokoltak.

59 A helyzet az idők folyamán annyira komolyra fordult, hogy a későbbiekben az előadók csak azokat a beszédeket mondhatták el, amit előzőleg a járási direktórium engedélyezett. Egyéb intézkedéseknek is érvényt szereztek, ami lecsendesítette a falvaik lakóinak nyugtalanságát. ,,... Nagy örömmel fogadta a falu lakossága azt a rendeletet, hogy vallását mindenki szabadon gyakorolja, és különösen azt a hirdetményünket, hogy nem igaz, hogy templomokból mozikat fognak csinálni.. ."

60 A papság várakozó álláspontot foglalt el. Március 22-e után a járási direktóriumhoz fordult „prédikációs anyagért", amit egyesek valóban fel is használtak szentbeszédeikben. Különösen a vérségi pap munkálkodott a Magyar Tanácsköztársaság mellett, amiért a fehérterror meghurcolta, úgyhogy kiszabadulása után kivándorolt Magyarországról és Kanadában telepedett le.

61 Tanácsválasztások Magyarország történetében az első igazán demokratikus választást 1919. április havában tartották meg. A választójog és a választások rendjét a Forradalmi Kormányzótanács XXVII. sz. rendelete, valamint az ideiglenes alkotmány szabályozta. Először valósult meg az általános, titkos választás. A rendelet szerint a községi tanácsokat április 7-ig kellett megválasztani. Tudomásunk van arról, hogy Ikladon 6-án, Bagón, Versegen és Túrán 7-én, Galgamácsán 14-én történt meg, míg a többi községek választási napját nem ismerjük.

62 Ikladon a tanácsot közfelkiáltással választották meg.

63 Bagón április 7-én ültek össze a falu legjobbjai a tanács és a direktórium megválasztására. Kaputa János korelnök vezette le a választást, majd előterjesztette a háromtagú direktórium tagjainak a nevét, amit a jelenlevők egyhangúlag elfogadtak. A tanácstagság ezután felszólította a direktóriumot, hogy munkáját pontosan és lelkiismeretesen végezze el. Ezt követően megválasztották a járási küldötteket is. A választók tehát sem Ikladon, sem pedig Bagón nem éltek a titkos választás jogával. Képviselőiket „hagyományos" módon választották be a tanácsba.

6

'

1 Az aszódi járási tanács megválasztása 1919. április 11-én, Aszódon zajlott le. A választásra a községek választási biztosokat küldtek. A felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint Aszódot 9, Kartalt 2, Galgamácsát 1, Bagót 1, Túrát 6, Galgagyörköt 1, Erdőtarosát 1 küldött képviselte. A gyűlés alkalmával megválasztották a járási tanácsot. Elnök Kuczora Flórián Lloyd-gyári asztalos lett, a jegyzői tisztséggel Mihalik Lajost bízták meg. Utána megválasztották az intézőbizottság (direktórium) tagjait. Ezek: Akácsos András, Csíki Imre, Csordás István, Feuerer Miksa, Gólya Sándor, Kuczora Flórián, Kúti János. Továbbá a megyei bizottsági tagokat is. Ezek: Akácsos András, Csiki Imre, Csordás István, Feuerer Miksa, Kaputa János, Steiner József, Szűcs András. Az aszódi járási tanácsba az egyes községek az alábbi számú tanácstagot delegálhatták: Aszód 5, Bag 3, Boldog 3, Domony 2, Erdőtarcsa 1, Galgagyörk 1, Galgahévíz 3, Galgamácsa 2, Hévízgyörk 3, Iklad 1, Kartal 3, Túra 6, Verség 3. összesen tehát 36 tagot.

65 A megválasztott tanácsok többféle elnevezés alatt kezdték meg működésüket : Aszód — Aszódi Munkások, Katonáik, Földnélküli Parasztok Tanácsa Bag — Bag Községi Tanács Domony — Domony Községi Tanács Galgagyörk —• Galgagyörki Munkástanács