Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején

Galgahévíz — Galgahévízi Munkástanács Galgamácsa — Galgamácsai Munkástanács Hévízgyörk — Hévízgyörki Földműves Tanács Iikiad — Ikladi Munkástanács Kartal — Kartali Földnélküli Szegény Munkás-Katona és Paraszt Tanács Túra — Tunai Munkástanács Vácegres —• Vácegresi Községi Tanács Váckisújfalu — Váckisúj falui Községi Tanács Verség — Vérségi Katona, Munkás és Földműves Tanács Aszódi járás — Aszódi Járási Munkástanács

66 A tanácsokkal egyidőben megválasztották a direktóriumokat, vagy ahogyan sok helyen nevezték, az intézőbizottságokat. A rendelet meghatározza, hogy hány lélekszám után mennyi tagú direktóriumot kell megválasztani, ettől azonban több helyen eltértek. Aszód 4, Bag 3, Domony 3, Galgagyörk — nincs adat, Galgahévíz 3, Galgamácsa 4, Hévízgyörk 5, Iklad 4, Kartal 3, Túra 4, Vácegres 4, Váckisújfalu 3, Verség 5 tagot választott.

67 Üléseiket, megbeszéléseiket a tanácsok rendszertelenül tartották. Az aszódi járási tanács elképzelése szerint rendes üléseit minden hónap első vasárnapjára tervezte.

68 Megmaradt az а jegyzőkönyv, melyben а bagi tanács ülésein lezajlott és megvitatott témákat jegyezték fel. Ezek szerint a 133 nap alatt 7 alkalommal tartottak megbeszélést, helyesebben ennyi gyűlésről készült feljegyzés. Általában egy-két hét különbséggel jöttek össze és beszélték meg a legfontosabb problémákat, hoztak döntéseket, határozatokat.

69 A helyi tanácsok összetétele A tanácsok összetételének elemzését helytörténeti munkákban ez idáig nem sokan kísérelték meg. Pest megyei vonatkozásban Krizsán László idézett munkájában nemcsak megyei, de országos viszonylatban is először vizsgálta meg a rendelkezésre álló Pest megyei községi munkás-, kfatona- és földmunkástanácsi összeírások alapján a tagok vagyoni és foglalkozási tagozódását, nem és kor szerinti összetételét. Amikor az alábbiakban hasonló módon megkíséreljük egy kisebb tájnak, a G alga menti községek tanácsainak az összetételét elemezni, akkor tulajdonképpen tovább szeretnénk bővíteni az összehasonlítás alapját, mégpedig olyan módon, hogy szélesítjük a kört a rendelkezésünkre álló adatok segítségével a párttagság vagy inkább a szakszervezeti tagság közlésével. Továbbá a községi tanácsok mellett külön elemezzük a községi és járási direktóriumokat, valamint a megyei és országos tanácsba delegált küldöttek foglalkozását, vagyoni helyzetét, szakszervezeti tagságát, nemök szerinti összetételét. A pontos összehasonlítás érdekében szükséges még megjegyezni, hogy vizsgálódásainknak a tárgyát azok a munkástanácsok képezik, amelyeket 1919. április 7-én és az azt követő napokban választottak meg. Ugyanis egyes községekben, sőt még a járási direktóriumba és a megyei tanácsba delegáltaknál is történtek változások az események folyamán.

70 Ezeknek a változásoknak a következtében az egyes tanácsok, illetve direktóriumok még demokratikusabbá váltak, összetételükben a nincstelen proletárok csoportja erősödött meg.

71 16* 243