Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Ikvai Nándor: A ceglédi vaseszközlelet

földre a kapákat évszázadok óta az alsómecenzéfiek szállították.

54 A két nagyobb kapa mérete nagyjából egyező a Márkus M. közölte alföldi kapával, bár leletünkben (ellentétben a közléssel) 'mindegyik kapa feje kerek és nem szögletes, és kapáink válla sem egyenes, hanem enyhén csapott. A nyél szögállása a 68.8.15. ltsz. példánynál a legnagyobb {16/4. kép), míg a többieknél enyhébb hajlású. A derékszöghöz közelálló nyélállású és széles fejű, laposan ívelt élű kapák könnyű (ihomokos) földben 'használatosak, ahol kisebb erőkifejtéssel lehet dolgozni.

55 A 68.8.16. ltsz. kapa eredetileg is kisebb lehetett a másik kettőnél. Valószínűleg ezt a példányt kertben használták másodlagosan, mint kopott példányt. Az új kapák súlya általában 1—1,5 kg között mozog.

56 Példányaink is hasonló súlyúak lehettek, bár a most mért adatok (erős korrózió miatt) néni ezt tükrözik. Esetünkben most a legnagyobb példány (68.8.17.) majdnem hogy a legkönnyebb. Azonos és pontosan egyforma vonalvezetésükből arra következtethetünk, hogy nem is nagyon használhattak más fajta kapát. A 68.8.16. leltári számú kapa erősen kopott példány, míg a másik kettő jó állapotú, majdnem új példány lehetett. A 68.8.6. leltári számú villa (12/2., 17/1. kép) nagyon ritka, szép példánya korai vaseszközeinknek. A favilla szerepe a néprajzi irodaromban feldolgozott és főbb vonalaiban ismert.

57 Annál kevesebbet tudunk a vasvilláról. A több ágú gyári vasvillák elterjedése előtti időről kizárólag kétágú, kézi kovácsolású vasvillákat ismerünk nem nagy számban. A múzeumok gyűjteményében nagyon 17. kép. 1. a 68.8.6. ltsz. kétágú vasvilla elöl- és oldalnézeti rajza, 2. a 68.8.7. ltsz. lándzsahegy és metszetrajzai, 3. a 68.8.44. ívelt élű véső elöl- és oldalnézete, metszetrajzai, 4. a 68.8.13. ltsz. tengelyvégszög elöl-, oldalnézet- és metszetrajzai, 5. a 68.8.12. ltsz. kaszaörv felül- és oldalnézeti rajza 159