Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Ikvai Nándor: A ceglédi vaseszközlelet
sok van belőlük publikálatlan. Az eddig ismert példányok többsége rövid, vaskos. A recens anyagban kéveadogatónak használják ezeket. Kopottabb példányait a kemence felszerelései között találjuk, illetve disznóöléskor használatosaik a tűz körül. Szabó K. is ilyen kisméretű példányt közöl a középkori Benepusztáról, a fenti funkciómegjelöléssel, megjegyezve, hogy az Alföldön ennél jóval nagyobb méretűeket használnak. 58 Ennél az egy szál laposvasból művészien kovácsolt példánynál az arányosan formált köpüből szélesen ágazik ketté a négyszögletűre kalapált szárral induló, egyharmadánál már gömbölyített, csúcsban végződő ág. Oldalnézetben az ágak előrehajolnak, hogy a vele végzett munkánál a villa hegye ne akadjon a földbe, a rakomány ne csússzon le róla. Példányunk a mezőgazdasági munkákon kívül (szénagyűjtés, rakodás, kéveadogatás) kemencevillaként is szolgálhatott. A 25,8 cm nagyságú villanyílás alkalmas arra, hogy a kemenoébeni főzésnél a cserépfazekak mozgatására használják. 59 A kaszára vonatkozó ismereteinkhez nyújt némi adalékot a 68.8.12. ltsz. kaszaörv (12/4., 17/5. kép), amellyel a ikaszapenge nyakát erősítették hozzá a nyélhez. 00 Méretei alapján a penge nyaka 2,5—3 cm széles lehetett, azaz nagyjából egyező a mai példányokéval (2,8 cm). Ceglédre vonatkozó adatok már az Árpád-kortól emlegetnek nagy kiterjedésű kaszálókat. A szomszédokkal való határvillongások és perek nagy részét is a kaszálók kölcsönös elfoglalása, a termény eltulajdonítása oikozta. 01 A 68.8.44. ltsz. véső (12/1., 17/3. kép) a jellegzetes paraszti szerszámok egyike. Rövid, ívelt fejformája alapján törött fúrónak is tarthatnánk, azonban nyélvégének elkalapált feje a véső mellett bizonyít. Éle (hiányos), enyhe ívű lehetett. Néhány hasonló példányt már ismerünk a középkor végéről. 62 A leletanyagunk egyetlen, nem közvetlenül gazdasági használatú darabja a lándzsahegy. Érdekes, hogy a szintén jelentős paraszti szerszámanyagot tartalmazó (általam behozott és publikált) debreceni vasleletben nem is egy, a mi példányunkkal azonos formájú lándzsahegy szerepel. 63 A debreceni példányok nagyobbak és súlyosabbak. Azonos a levélforma, az ívelés, a hatszögletűre alakított köpü- Példányunknak a penge (szárny) alatti része jobban elkeskenyedik. Lendületesebb, kecsesebb forrnia az előbbieknél. Köpüjében, mint a debreceni példányokéban is, fanyomok voltak, tehát használatban volt példányok. A debreceni előfordulásnál is felvetődött az eredet kérdése. 64 Az ott tett megállapításokat (falusi őrök, „ármások", „láncsások" fegyvere) továbbilakkal egészíthetjük ki. A már említett Sebestyén deák pőrében is szerepel 1508-ban népi használatban lándzsa („lancea"). 05 A 46. jegyzetben már részletesen idézett perben a jobbágyok munkára magukkal vitt fegyverei között találjuk a lándzsát, mégpedig mint 100 dénár értékű új dárdát. 06 Az adatok és az eddigi leletek alapján tehát jobbágykézen engedélyezett fegyver lehetett a lándzsa egy időben. összegezés A Cegléd, Gubodi u. 5. szám alatt előkerült, 49 darabból álló vaslelet kora az elmondottak alapján a XVI. század elejére, de mindenképpen e századra tehető. A leletben szereplő tárgyak jó megtartású, értékelhető darabok. A bemutatott ekevasak, kapák, láncok, valamint a villa, lándzsa, véső, eredeti kovácsolású darabok (első használat). A többi tárgy; különösen a vasalások, pántok, de a kasza160
