Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ARCHAEOLOGIÁJA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN

A népvándorlás kora. vassal pusztító betöréseinek ellentállní. A hatalmas római világbirodalom egymásután kezdi elveszteni provinciáit, míg végre hatalma teljesen összedől. A Krisztus utáni II. századtól a nyugatrómaí birodalom bukásáig a Rajnától a Fekete-tengerig lángban állt a római provinciák egész területe és az antik világ a barbárelemmel négyszáz éven át vívta Európa szívében az élet-halál harc nehéz tusáját, a melyből végre ís a nyers barbárerő került ki győztesen, hogy a klasszikus kultura romjain uj birodalmakat és új civilizációt teremtsen. A kandalok, alánok és sué'bek, majd a bur= gttndok és frankok, az angolszászok és 451-ben pedig s mázodízben a hannok Atilla vezetése alatt támadtak rá a római birodalomra. Atilla. halála után a nagy hunbirodalom felbomlott, Dácia (a mai Erdély) a Gepidáké lett, Pannónia és Illiria pedig a keleti gótok kezébe került Magára Rómára és a nyugatrómai birodalomr a 476-ban Odo^akar, egy ismeretlen származású barbár vezér, méri a végzetes csapást, a gyermek Romulus Augustulust trónjától megfosztja, de uralmának a keleti gótok hatalmas királya, Theodorik 493-ban véget vet. A keleti gótoL itáliai uralmát Justiniánus keletrómai császár vezérei Narses és Belizár 553-ban levervén, a birodalmat 568-íg tartják kezükben, a mikor ennek ismét a Pannóniából kivándorló longobárdok vetnek véget. Az üresen maradt Pannónia ekkor az akarok, Moesía a finn származású, elszlávosodott bolgárok hatalmába jut, a Balkán-félsziget egyéb részein és Horvátországban pedig délszláv törzsek telepszenek meg. E rengeteg és zűrzavaros csoportokban fellépő népek közül a legtöbb állandó hazát nem 66 —