Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ARCHAEOLOGIÁJA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN

tudott magának teremteni. Kivételt képez a frank nép, mely Chlodwig fejedelme alatt (48í—51 í) Gallia földjén a római elemmel egybeolvadva és a keresztény vallást felvéve, államot alapítva, a középkori művelődés egyik elsőrangú tényezőjéve' lett. A frank nép törte meg a népvándorlás későbbi hullámverését: az arabok mindinkább terjeszkedő és már északi Afrikát és Hispániát is meghódított hatalmát 772-ben Toursnál tőnkre tevén a hatalmas arab sereget, a miáltal a nyugati keresztény világot az arab-pogány áradattól megmentette. Azt a kis szünetet, mely a népek vándorlásában 800 körül Nyugat- és Dél-Európában beállt, a IX. század közepén a normannok vándor- és rablójárata szakítja meg. E nép a Skandináv félszigetről indul kalandos útjára, különös Angliába és a frankok országába. A népvándorlás utolsó hullámveréseként jelennek meg végül a IX. században Európában a magyarok és hosszabb kóborlás után a Duna Tisza mentén szereznek végleges otthont a IX. század végső éveiben. A népvándorlás e hosszú századai a tőrténelem leghomályosabb és legkevésbbé tisztázott korszaka ; a régészeti tudomány is félve nyúl bonyolódott viszonyai közé, hogy a kivezető íonalat megkeresse és mai állása szerint még messze van attól, hogy a népvándorlásí kor egyes leleteit nemzetek szerint tudná megkülönböztetni. Annyi azonban mégis megállapítható, hogy a kengyelvas (1. Első szoba II. szekrény Í08. és Í09. sz. a.) az avarokkal jelenik meg először Európában és hogy a honfoglaláskori magyar vitéz sírját a sajátságos típusu, egyélű vaskardok és azokból az ezüstlemezből - 67 A népvándorlás kora. A magyarok.