Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ARCHAEOLOGIÁJA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN

A Csörszárok. Bartaíos felosztása. nyomok után két ágat állapítottak meg, az Alsót és Felsőt. A felső Vácnál kezdődött és 15 mértföld hosszúságban Galgamácsa és Jászárokszálláson át Erdőtelek, Dormánd, Tárkány és Eger-Farmos mellett húzódott és Ároktőnél végződött. Az alsó Í2 mértföld hosszú volt és a Dunakeszi határában fekvő Csőrszdülönél ágazott kí a Dunából. Majd Szentjakab, Fót, Mogyoród és Gödöllő mellett találjuk nyomait, aztán Valkó, Vácszentlászló és Tura községek határában bukkaník föl és a Jászságon át a hevesmegyeí Akolhát és Kiskörű pusztánál érte el a Tiszát. (Römer Jlóris, Mouvemement arch, en Hongrie, Compte rendu II. Í. 64., Horbáth Péter, Comment. de ínítíís ac maioribus Jazygum et Cumanorum Í97., Palugyay Imre, Magyarorsz. főldír. III. 63.) Ujabban Bartalos Gyula dr. c. kanonok több évi forrástanulmány után megejtett helyszíni szemlék alapján kinyomozta és megállapította, hogy a Csőrsz-ároknak három ága volt. (Magyarország önállásának és függetlenségének kivívása Í074 és 1075-ben Í02—ÍÍ3.) A felső Csőrszárkot,-, melynek nyomait városunk határában a török vízvezeték romjaival kapcsolatosan Marx János államvasút! elnökigazgató kastélyától az Isten-malmáig találta,Nagy Csörsz ároknak, nevezi, az alsót alsó Kísároknak mondja, a felső Kis-árok vonalát pedig a Naszálytól a petényi és keszegí hegyeken át Csővár, Becske, Szandavár, Buják, Ecseg, Apc, Gyöngyöskalász, Kerecsend, Kompolt, Pusztaszíkszó és Szíhalom érintéseivel Tíszaoszláríg, sőt azon túl Tíszapolgáríg viszi. — 64 .—