Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ŐSKORA

a kelta nép kultúráját képviselik. Hazánkban a dunántúli megyék bővelkednek La Téne-korí emlékekben. Jellemző a La Téne-korra az ezüst fellépése és a vert pénz, mely első ízben most jelenik meg a barbároknál, többnyire a klaszszíkus népek érmeinek, leginkább IL Jülöp macedóniai király ezüst tetradrachmáínak, utánzásaiban. A La Téne-korszak vívmányaí közé tartozik végre a fazekas korong feltalálása is, a mí által az edényipar fejlődése uj mederbe terelődik. A La Téne-kor a bronz szerepét mind kisebb körre szorítja. A fegyverek és a háztartási eszközök kizárólag vasból készülnek, bronzból csak az ékszereket állítják elö és ebben ís hatalmas vetélytársra talál az ezüstben. A bronztárgyak közül jellemzők a La Téne-re azok a kardkötö-láncok, a melyeknek legdíszesebb példányait vörös, barna és fehér színű zománccal díszítették, mivel a zománc először jelenik meg a barbár népek müiparában. A hazánkban az Istros (Duna) környékén le» telepedett keltákról már az ó-kori írók, Ptolomaíosz és Hérodotosz ís megemlékeznek és galatáknak nevezik őket. Ezektől tudjuk, hogy a kelták harcias, nomád népek voltak, de azért már bizonyos társadalmi rendszerben éltek, egyes csoportoknak meg volt a székhelyük, sőt uralkodó fejedelmük ís. Imi és olvasni nem tudtak még, de érintkezésben állottak a szomszédos klasszikus műveltségű népekkel, a kikkel, mint pénzeik bizonyítják, kereskedést is űztek. Jóllehet a mai Magyarország területén letelepedett kelták zömének a Dunántűi volt a hazája, egyes csoportok az ország északi vidékein is megtelepedtek. A La Ténekor. A zománc. — 49 .— 3