Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ŐSKORA

I VIII. t- 8.) Pulszky Ferenc a rézkort leletek során több lapos vésőt említ Vácról. (Magyarország Archaeoíogíája I. 82.) Galgagyőrkőn egy rézcsákányt találtak, melyet Jöld'báry László váchartyání ev. ref lelkész í 879-ben a M. Nemzeti Muzeumnak ajándékozott. (Rég. N. 102/1879) A réz után az arany volt az első fém, melyet az emb r megismert, mivel az arany, csak úgy mint a réz, termésállapotban ís előfordul* Réztárgyak társaságában aranykorongokat ís találtak már. Feltűnő, hogy ezek nem öntve, hanem, mint a réztárgyak egyáltalában, kovácsolva vannak. Az ezüst használata már a vaskorba esik. A bronzkor ez öntvény használatából vette nevét. A bronz úgy keletkezhetett, hogy a rézés az ónércet összeolvasztották. De az ís lehet, hogy a két fémet külön-külön állították elő és így keverték, összetételi aránya 90®/o réz és ÍO°/o ón. Ujabban antímóníumot ís találtak, a miből azt hiszik, hogy a bronzkori ember némely vidéken ón helyett antímónnal keverte a vörösrezet. A bronz keményebb, szívósabb, mint a vörösréz és a mi a fő, edzhető ís, ha hírtelen magas hő hatásának tesszük ki. Ezenkívül a bronz kitűnő anyag az öntésre s meg van az a jó tulajdonsága ís, hogy vastagabb tömegben át nem rozsdásodik, oly módon például, mint a vas, hanem csak felületén kap egy vékony, zöld színű rozsdahártyát, mit a régészetben patinának, nemes rozsdának (aerugo nobilis) neveznek. A patina csak lassan képződik és így egyúttal tanúsága az illető bronztárgy régiségének, a melyet éppen ezért a tárgyról ledőrA nemes fémek. A bronz. - 31 —