Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ŐSKORA

zsölní vagy lereszelni, mint azt a tudatlanok teszik, nem szabad. A patínaréteg, mivel csak a tárgy felületén keletkezik:, egyszersmind megóvja a bronztárgy belsejét a további oxidációtól és ezzel az elenyészéstől. Innét van, hogy bronz tárgyak, régiségük dacára, nagy számban maradtak reánk, míg a sokkal fiatalabb vaseszközök a legtöbb esetben teljesen elpusztultak, vagy alakjukat az elrozsdásodás miatt a felismerhetetlenségig elvesztették. Az az idő, a mikor a bronzot az emberek először használni kezdték, Montelíus szerint hozzávetőlegesen a Kr. előtti ötödik évezredre tehető. Ugyanő ugy vélekedik, hogy a bronzot Európába a Kr. e. 15- században hozták. Az európai bronzkultura legkezdetlegesebb alakjait az égeí szigetcsoport kulturája mutatja. Abban Egyiptomban a XII. dinasztia uralkodik és a mi szempontunkból nevezetessé lesz, mert alatta válik általánossá a bronz uralma Egyiptom földjén. E dinasztia uralkodása a Kr. előtti 1995. évtől a Kr. előtti 180 í. évig terjedvén, a bronznak Egyiptomban való általanos használata a Kr. előtti második évezrednél tehát korábbra alig tehető, ami Montelíus fentebb közölt nézetével körülbelül összevág. Hazánkban a bronz már mint kész öntvény juthatott. Reínecke Pál ugy véli, hogy ez az időpont megelőzte a Kr. e. 2000 évet. Pósta. ^Béla ázsiai kutatásai szerint az Ázsiából előnyomult harcias indogermán (ural-altájí) törzsek voltak hazánk első bronztelepesei, a kik az ittlakókat részint meghódítva, telepesei részint kiűzve, meghonosították a bronzot és ezzel a magasabb őskori műveltséget. — 32 .—