Tragor Ignác: Vác vára és képei (Vác, 1906)

IV. A török uralom végső évei

By IV. A TÖRÖK URALOM VÉGSŐ ÉVEI. 35 íi dukai hegyekből csörgedező üde forrás vizet körülbelül 7 kilométer távolságból hozta a városba olyan bőséggel, hogy évszázadok multán malmot hajtattak vele. A konyhakertészetet űző bulgárok napjainkban is használják ezt a vízművet, amelyre egykori tulajdonosaiknak nem csupán vallási szertartásaik végzése miatt, hanem terjedelmes rizsföldeik ápolásához is szükségük volt. A városbeli keresztények már akkor is szőlőműveléssel foglalkoztak. Az egykorú leírások között, melyek a török uralom alatti Vácról, lakóinak számáról és viszonyairól közölnek adatokat, első helyet érdemel Evlia Cselebi részletes leírása. Méltó, hogy egész terjedelmében elolvassuk : A Duna folyó partján négyszögalakú, egészen sövény palánkafal kerítésű, négy részletből álló erős vár. Kettős palánkafalán kocsik is járhatnak, mert olyan töméskerítésű palánka, mint Kanizsa.

1 A Duna partján fekvő külső várnak igen erős négyszögletű belső erődítménye különösen a belső vár. Ennek is különálló árkában a Duna folyó folyik. Nyugati oldalon levő egyetlen kapuja előtt egy fából készült felvonó hídja van. A belső várban mintegy ötven deszkazsindelyes tetejű ház van, minők a parancsnok háza, hadi szertár és raktár, gabona-magtárak, Szulejmán khán dsámija.

2 Fogadónak, fürdőnek, csársinak nyoma sincs benne. A külső vár ezt a belső várat körülövező szép vár ; ez is sövényből és nagy gerendákból készített tömésfal kerítésű kettős erős vár. Az öt városnegyed összesen ezer deszkazsindelyes tetejű házból áll, de mivel néhányszor ostromot állott ki, magasabb téglaháza kevés van. Hét dsámija van; a néhai Karakas pasa dsamija kellemes imádkozó hely. Ez a vértanú Gázi Karakas pasa volt az, aki Yác várát a mai alakjában virágzóvá és fejlődötté tette. Y an egy fürdője, egy egészséges fogadója, százötven boltja, de bedesztánja, medreszéje (főiskola), olvasó iskolája, szegények konyhája nincs, azonban szőllője, kertje, szépsége, háztulajdonos hitharcosa sok van. 1 A hivatkozott kanizsai palánka falról Evlia Cselebi így emlékezik meg : Az erős várfalak előtt, hogy a várnak védőpajzsa legyen, egyszeres vastag gerendákkal készült sövénykerítés van, melyet cement-mészszel bevontak ; tömés nélkül egyszerű palánkafal ez, úgy, hogy a vár fehér hattyú gyanánt áll. E védő pajzsfal mögött az anyafalig menve, oly széles út van, hogy két kocsi egymás mellett elmehet. (Magy. ut. 506. 1.) 2 Dsámi = imaház. Dsámi és mecset (törökül : meszdsicl) között, amit nálunk rendesen összetévesztenek, a muszulmánoknál nagy különbség van. A mecset kisebbszerű imádkozó hely, melyben nem végezik a pénteki hivatalos imádságot, a khutbet. (Karácson Imre dr., Evlia Cselebi magyarországi utazásai 19. lap.) 3*