Tragor Ignác: Vác vára és képei (Vác, 1906)

III. Vác vára a török uralom idején

22 YÁC "VÁRA ÉS KÉPEI. Bethlen ugyan már rég odaígérte Vácot a töröknek,

1 de ellenszolgáltatást várt érte ; most, hogy a vár átadásáról értesült, Struc kapitányt árulónak nevezte.

2 Bizonyára rosszul esett Bethlennek, hogy ily módon kellett elvesztenie Vácot s kétségtelen, hogy Struc lanyhán teljesítette feladatát. De mentségei is vannak.

3 Hitte, Bethlen Gábornak ö fölségének tartják. Második és harmadik követsége hasonló volt az elöbbenihöz, hanem ezzel jobbította, hogy ha csak egyet lövetett hozzája, ha azután maguk kinálkodnának véle, el nem veszi, hanem mind Őrögét, apróját levágatja ; ha megadják, hitire fogadja, hogy egy gyermek kár sem leszen bennek ; a bírákat is arra erőltette, hogy öle is mellette hiteket letegyék. Az várbul másodszor és harmadszor azon választót adának, hogy nem adják az várat, mondván, micsoda tisztességünk volna ott fenn, is ha ilyen szélszóra adnánk, kit fölakasztanának, kit kerékben törnének, mi is karddal övedzünk, és meg akarunk benne halni. Ezen választétel után lövetni kezdette két felöl, egy felöl az leveles színnél és a szigetből ... Az álgyú globisok, mind azoknak az álgyúlcnak, kik az kapu előtt voltanak s mind penig azok, kik az szigetben voltanak, az várnak falait általjárták, az tornot is rontották, ki miatt nagy kár esett az népben és az emberek ritka helyen bátran maradhattanak . . . Negyedszer előhívatta az bírákat és azt izente az várbelieknek tülek : noha szándékom nem volt, hogy többi kéressem, de az urak szavára reá birtam magamot, mondják meg nekiek. adják meg az várat az császár hitire, ha megadják, egy gyermek kár sem leszen bennek, ha meg nem adják, esküszöm az császár kenyírére, hogy még az gyermeket is kettéj vágattatom, mert én mindenemmel készen vagyok. En mind isten előtt és az emberek előtt oka ne legyek az ártatlan vérnek elveszésének. Ezen ottben sokat gondolkodtanak, mit kellessék cselekedniek, végtére zálogot leértenek oda be, az török küldett be Emér olajbéget és Mustaffa effendit, ezek lajtrán hágtanak be, onnan belől bocsáták ki Zádori Györgyét és András deákot és míg az zálog két felé volt, addig végeztenek egymással az megadás felöl, az végzés ez volt, hogy magokat, felesrgeket, gyermekeket, portékájokat s marhájokat békével elbocsássa és marliájok és portékájok alá elegendő szekeret adjon. (A Strucz Ferenc kapitány elleni vizsgálat jegyzőkönyvei az Országos Levéltárban B. Publicorum Fasciculus II. Nro. 4. Inquisitio ad mandatum illustrissimi comitis domini generalis contra dominum Franciscum Ztrucz, antea capitaneum praesidii Wacziensis facta. Közli Szilágyi Sándor a Történelmi Tár 1879. évf. 429.) 1 1620 május 30-án azt az utasítást adta Balassi Ferencnek, hogy ígérje oda Yácot titokban a töröknek s ha a vezér ugyan valóban mellettünk fogja az dolgot a német ellen, mint Bocskay idejében, . . . Yácot megszerzem az országtól. Szilágyi Sándor, Bethlen Gábor és a porta. Történelmi Tár 1881. évfolyam 630. lap. A levél eredetije a Teleki grófok levéltárában. Mise. 196. 2 Révay László naplója, közli Dualszky, Magyar Tört. Tár III. 245. Ipolyi, Rimay levelezése 236.. 239. Gróf Mikó, Erdélyi történelmi adatok I. 327, 332. Tört. Tár 1879, 429 és 1899, 488. Szilágyi Sándor. A magyar nemzet története VI. 288.. 289. 3 Az 1601. évi XXXV. törvénycikkre hivatkozással az 1622. évi LXXIII.