Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - I. fejezet. A váci járás

gabonával telt szekéren kívül az újváriak számára szánt 15 000 forint zsoldot is elragadták tőlük. Ezt Wagnertől tudjuk (idézett helyen, 652. o.). Az egykorú források 500 szekérről beszélnek, amelyek gabonát szállítottak, de a pénzről nem szólnak. Azt viszont említik, hogy a várost elfoglalták és az a tűzvész martaléka lett.

Az 1685. évi esztergomi győzelem és Újvár megvívása után a törökök rosszindulata folytán elégett Vác és azután kiürült. Szeraskiri persze, miután egyszer győzött, nehogy a csatára, illetve új győzelemre lehetőséget szolgáltasson a mieinknek, a várost felgyújtotta, sőt az egész vidéket kegyetlenül a lángok martalékává tette, és megtépázott és vert seregével Budára vonult ki. (Wagner, ugyanott, 665. old.) A mieink számára, akik a kettős győzelem után vidámak voltak, elég volt, miután a törökök harmadszor nem kísérleteztek, szemlélni a Marosnál fekvő táborból a tüzektől megvilágított ellenséget. Mert hogy a Vác romjait akkor megszállták a keresztények, arról hallgatnak a források. Mindenesetre, amikor 1686-ban a Bajor10 ezen a túlsó parton menetelt, biztos, hogy nem volt benne ellenség, mivel azt olvashatni, hogy a Bajor számára a katonai út sértetlen volt. (Ugyanott, 686. o.)

16. § A város képe a hódoltság után, lassú életre kelése

Buda elfoglalása után végképpen a mi hatalmunkban maradt Vác, vagyis inkább, az igazságnak megfelelően Vác nyomai, mert a várból bizony az itt-ott kidöntött falakon kívül semmi sem volt látható, az oly sok tűzvész által pusztított városban pedig alig volt néhány kunyhó, az is csak hevenyészetten összeróva. Az árok körül futott a sánc, tölgyfából szerkesztve, de az is lerombolt állapotban. Sőt, a kapuk szakadozott boltívei is alig őriztek meg valamit a régi erejükből. Az utcák, amelyek közül a nagyobbak nyugat-keleti irányban húzódtak, szennyel, piszokkal megrakottan romokkal voltak eltorlaszolva. A nagyszerű templomépületeket a vár erdősítése céljára alapjaiból kiásták, s még a nyomuk is elveszett.

Ez volt Vác képe, amikor végleg megszabadították a töröktől, lakója szinte semmi sem volt. Először szláv telepesek, majd német jövevények kezdtek letepülni a városban, apró házakat építettek a romok közé, amint kit-kit a véletlen, vagy a jótetszése irányított.11 Mások barlanglakok módjára, vagy a pucér földön készítették el a lakásukat, szalmát dobván föléje, hogy át ne ázzon, vagy a penésztől és szennytől kitisztított cellákba fészkeltek. És bizony eltelt 5—10 év is, amíg valamiféle formára kezdett a város szert tenni. A püspökök, akiket már fentebb megdicsértünk, különös gondot fordítottak

62