Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - I. fejezet. A váci járás

4. § Vác kedvező helyzete az alapítás után.

Pusztulása a tatárjárás idején, lassú megújhodása

Az első kezdet után hosszú ideig kedvezően alakult Vác élete, s majdcsak állandóan gyarapodott. Mindenesetre László semmit sem mulasztott el, hogyha már egyszer a város és a püspökség alapításában testvéri kegyességgel segítségül volt, hogy azt ne gazdagítsa minduntalan új adományokkal. És ennek az új kis városnak akkor sem változott a helyzete, amikor itthon békét teremtve, külháborúkat viseltek a következő uralkodók: Kálmán, II. István és a többiek. Vácnak ez a szerencsés korszaka másfél évszázadnál is tovább tartott. Ekkor azonban a tatárok betörése a várost nem kevésbé, mint a püspökséget, tönkretette. Rogerius után így említi ezt a csapást Bonfini (Dec. II. 2. könyv 293. o. és Rogerius, de destructione Hungáriáé XXII. fejezet, 185. o.): „Vasárnap azonban Báth csapatai elfoglalják Vácot, amely Pesttől 20 000 lépésnyi távolságra a Duna partján fekszik. A király ott volt seregével, de ő övéivel mindjárt futásban keresett menedéket. (Elmenekült a királlyal István püspök is, elhagyván püspökségét, ö az, aki aztán követségben járt a császárnál és a pápánál.) A papok, a polgárok és a környező falvakból hatalmas tömeg asszonyokkal és gyermekekkel a várrá megerősített bazilikába menekült. Azt a tatárok már az első rohammal elfoglalják, az egyházi kincseket, az arany serlegeket elrabolják, a zászlót, a miseruhákat és egyéb felszereléseket zsákmányul ejtik. Az elfogottakat a barbárok nem karddal ölik meg, hanem az egész tömeget tűzzel emésztik el; ezért emlegetik, hogy a váciak az üdvözítőnkkel együtt a legrettenetesebb kínt szenvedték el.”

Ennél a csapásnál rútabbat és kegyetlenebbet elképzelni sem lehet.

Amikor a tatárok Magyarországról eltávoztak, a hamuból csak lassan kelt életre Vác, mert a vidéken is elpusztultak az emberek és a vagyon, s nem volt, ahonnan pótolhatták volna a polgárokat és az anyagi erőt. Bár ez igaz és bebizonyított, mégis úgy vélem, hogy könnyebben és szerencsésebben újult meg Vác a többi városnál, fekvése és a körülötte fekvő földek alkalmas volta, valamint e hely szent híre miatt. Ehhez hozzájárult az abban a korban élő püspököknek az igyekezete a püspökség helyreállításában, főleg az Istváné, akiről már elmondtuk, hogy mint a király követe a pápánál és a császárnál is járt. Azután Goymon és Jeromos, mert IV. Béla idején ők kormányozták a váci egyházat.

47