Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)
I. rész - a) A megye általános leírása
kön bolyonganak, amint a takarmány csábítja őket, s ahol rájuk esteledik, ott tanyáznak le. Napkeltével aztán ismét folytatják ott, ahol a fű még érintetlen. A pesti földön háromféle jószág található. A házi fajtát, amely mindennap hazatér, „csordá”-nak nevezik. „Gulyádnak nevezik a mieink, amelyet a mezőn nevelnek, a hizlalásra fogott tinókat és ökröket viszont „göböly”-nek mondják. Ezeket, amikor már alkalmassá váltak, vásárra hajtják. Azoknak a neve, akik e kétféle jószágot őrzik: gulyás és göbölyös, amazé pedig csordás. E pásztorok módfelett nehéz paraszti életet élnek. Mindenesetre, ami az evéshez és iváshoz tartozik, igen egyszerű holmik, magukkal viszik és akkor veszik elő, amikor az éhség vagy a szomjúság készteti őket. Durva bőrruhát viselnek, amely módfelett gyapjas, ezt „bundá”nak nevezik. Hidegben ezt a test melegítésére használják, ha pedig meleg van, vagy az eső esik, nekifordítják a szélnek. A lábukra is durva bocskort húznak. Inkább szatíroknak mondhatni őket, mint embereknek, szokatlan öltözékük miatt. Az eddig tárgyaltak többnyire földesúri jószágok voltak, a falusiak számára még kevés a legeltetési lehetőség. Szarvasmarháik fajtájában nem különböznek azoktól, amelyek ezen a tájon honosak. Hasonló színűek, s kisebb vagy nagyobb termetűek. Ugyanezt mondhatnám el a lovakról és ökrökről is. A lovak őrzői hasonlóak a gulyásokhoz, csak barátságtalanabbak és mindenféle zsiványságra kaphatók. A pesti tájon teljesen magyar fajtájú lovak találhatók, vagyis szép kiállású, szikár, kecsesen magas és kitartó állatok. Magyar juhfajta is előfordul itt, de nem hiányzik a német és cseh fajta sem az erdőkben és a hegyvidéken, ahol elsősorban jól érzik magukat. Ugyanott a disznó is bővebben tenyészik, a síkságon ugyanis és a folyók vidékén csak kisebb mennyiségben és szaporulattal nevelődnek. A Dunánál az a fajta honosult meg, amelyről a somogyiaknál beszélünk majd, nagy konya fülekkel. Ez gyakori elsősorban Kalocsa vidékén és amerre a föld kövérebb és sárosabb, magyarul a Sárközben. 14. § A vadászat módja. Madárvilág A vadászat a földbirtokosok kedve szerint egyszer meg van engedve, máskor tiltott. Puskával és kutyákkal megy végbe. A hálót és a csel vetésnek más módját még nem ismerik. Már nincs akkora bőség vadakban, mint amilyen valamikor lehetett. Mert ott, ahol csordákban kóboroltak az őzek és a szarvasok, most még a nyomukat sem igen lehet felfedezni. Ezt a hiányt a vadászat szabad volta idézte elő. Nem beszélve a nemes emberekről, akik köztörvény szerint jo28
