Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

I. rész - a) A megye általános leírása

A sziget alatt ismét egyesül a Duna, s az egész egy mederbe szorítva folytatja útját bal felé, s Budát érinti, azt Pesttől elválasztva, amint már említettük, s a Gellért-hegytől visszaszorítva, nyíltabb területre tör ki korlátlanabbul. Mert ámbár azon a részen, ahol Fejér és Tolna megyéket a mi területünktől elválasztja, a magas partoktól mintha dombok lennének, összeszűkül, de a másik részen, ahol a mi síkságunkat mossa, mindenütt szabad területet talál, s ott fészkeli be magát.

Alighogy elhagyja a pesti területet, a Gellért-hegy alatt kis távolságra ismét szétválik és megosztott mederrel a kb. 5 mérföld hoszszú és ahol a legtágasabb, 1 mérföld széles Csepel szigetét karolja át. A jobb ágával aztán először Tétény, aztán Érd, majd Érts és Adony, a ballal pedig Haraszti, Taksony, Laczháza, Dömsöd és Dab falvakat érinti. Ezen a részen, mivel alacsony területet érint, gyakran kiárad és elönti a szántóföldeket és réteket, olyan nagy mértékben, hogy tenger látványát kelti. A történetírók ezt a szigetet először Csepel-nek nevezték el (lásd Istvánffy XIV. könyv), az első faluról, és Szent Margitnak, talán arról a templomról, amelyet a királyi szűz itt alapított. Mi „Jenői”-nek hívjuk, a hercegről, akinek most birtoka.

A sziget alatt újra egyesült a Duna és a jobb partjával, amelyik emelkedettebb Almás, Pentele falvak, valamint Földvár és Paks városok mellett, a ballal viszont Vecse, Egyház, Dárda, Szent Benedek — ahol a Vajast bocsátja ki magából — Bodiszló felé vonul el, azután pedig Bajáig hömpölyögve, egyik oldalon Bács, a másikon Tolna megyék közt folyik. De amíg még a mi területünkön vonul, több szigetet alkot, egyet Vecsével szemben, a másikat Földvár vidékén, a harmadikat és a többit Paksnál, s így tovább, amelyek mind erdővel és füzesekkel vannak borítva, különösen, ahol a folyó a Vajast kibocsátja. Ezeken a helyeken szerte igen sok és gazdag a vizahalászat, főleg Földvárral szemben.

8. § A megye többi folyója

Most szemügyre vesszük a többi folyót, amelyek ezt a vidéket öntözik. Közülük:

II. A Vajas. Ez a Duna medre, amelyet valamikor a kalocsaiak alakítottak ki mesterségesen, mert a templomok és egyéb épületeik építéséhez a kövek és más építési anyagok szállítására szükségesnek tartották. A Dunából indul ki Lak falu alatt, folytatódik Szent Benedeknél, aztán Úszódnál, majd Foghtőnél, s innen más falvakat is érintve Bajánál újra egyesül a Dunával. Bájos a két folyó egyesü21