Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - V. fejezet. Később Pest megyéhez csatolt falvak

Hont megye selmeci járásából három község került a mai Pest megyéhez. Mivel a Hont megyei 1728-as regnicolaris összeírás nem maradt fenn, ezért Bél könyvének kiadásához legközelebb eső országos, az 1720-as összeírás adatait vizsgáltuk meg. (Magyar Országos Levéltár Conscriptio regnicolaris 1720. Com. Hont.)

1. Kemencze sík, éspedig nem terméketlen területen fekszik, hegyi erdői vannak, amelyek alkalmas búvóhelyei a vadállatoknak, így a vadászatra nemcsak számos, de változatos lehetőséget is nyújtanak. Előfordul itt szarvas, őz és vadkan, hogy az erdei madarak különféle fajtáiról ne is beszéljünk. Mivel az erdők makkot teremnek, a sertések hizlalásában elegendő takarmányt nyújtanak, ha megfelelő az időjárás. Az itt csordogáló kis patak nemcsak kövihalakban, de rákokban is bővelkedik. Hogy mikor és kiknek az adománya révén került az esztergomi érsek birtokába, megtudható azokból az oklevelekből, amelyek a levéltárban találhatók, ha a szükség kívánja. Selmecbányától délre majdcsak 5 mérföldnyire fekszik.

Kemence 1720-ban 50 jobbágy- és öt zsellértelekkel rendelkezett. A családfők neve után ítélve 40 magyar és 15 szlovák származású család élt a faluban. Van egy urasági malma is.

2. Bernecze, a hegyek tövében, Drégely várától napnyugatra 2 mérföldnyire terül el. A falu határa részben sík területre terjed ki, részben dombokon található. Ezt az erdők kiirtása révén szerezték a lakosok, hogy több szántóföldet biztosítsanak maguknak. A földje nem mindenütt termékeny. Ezzel szemben a rétjei jó szénát teremnek, amely a téli takarmányozásra igen alkalmas. A hegyekben levő erdők vadászatra is alkalmasak, mint ahogy Kemenczénél is láttuk és a jószágok legeltetésére is. Az a kis patak, amely ezt a területet öntözi, névtelen ugyan, de rák és kisebb halak lelhetők benne. E falvak az esztergomi érsek fennhatósága alá tartoznak, ezért tudtunk róluk bővebb leírást adni.

B e r n e c e községben 1720-ban 29 jobbágy, 2 zsellér és egy nemescsalád élt. A 32 összeírt családfő között 27 magyar és öt szlovák nevűt találunk.

3. Barati úgy hallottuk, hogy Szebeklib és Némethy városokkal együtt a Szent Benedek-rendiek tulajdona.

Baráti 1720-as összeírása 17 jobbágy- és egy nemesi háztartást tüntet fel. A családfők nevét elemezve tíz magyar és nyolc szlovák eredetű család lakott a faluban.

4. Mikolya Léva várához tartozik.

159