Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)

II. rész. A megye leírása járásonként - IV. fejezet. A jenői uradalom leírása

ennyire van az azonos parton fekvő Ráckevétól és Lórévtől, amely Becstől nyugatra terül el. Maga a falu magasabb helyet foglal el, de alig áll húsz házból. A kelet felé eső részen egy sziget áll vele szemben; közben a Dunának egy kis ága. Ezen némelyeknek egy kis kaszálója és gyümölcsfái adnak szerény jövedelmet. Mert a többi része a ráckevieké. A falu alatt a folyó a földek között rétnek is hagy helyet, de ezt gyakran károsítja az áradásaival. Ezért, ha csak nem fékezik meg partokkal, vagy nincs széna, vagy ha van is, iszapos. Innen a kis földek a makádi határhoz közelednek, és amint ezen a részen délre nyomulnak előre, így aztán a lórévi határ nyugatra és északra nyomja vissza. A talaj homokos, de eléggé termékeny, megköveteli viszont a trágyázást és a háromszori szántást. A szántóföldek közepén egy kis erdő van keletkezőben sűrű tölggyel, de még a vágás tilos az erdők hiánya miatt. Itt van a földesúr majorja, tágas, szilárdan megépített, azon a helyen, amely a liget és a falu között terül el. Ezen túl nyugatra, Ráckeve városa felé terméketlen homokbuckák domborodnak, de ezeken borókafenyőbokrok virulnak. A falut Stájerból, Ausztriából és a Svábok országából ide telepített németek lakják. Valamikor rácok telepe volt, de amikor az első németek kb. 30 évvel ezelőtt megjelentek, nem tudni miért, egy sötét éjszaka felszedték a sátorfájukat, és a folyón eltávoztak.

Becse (Szigetbecse) 1696 körül települt, Savoyai Eugen herceg a földesura. Van 12 szabad költözésű jobbágya és ugyancsak 12 szabad költözési joggal bíró házas zsellére. Valamennyien német nyelvűek.

9. Tököl, Ráckeve városától két mérföldre nyugatra, a Duna nagyobbik medre felé, amelytől alig ezer lépésnyire terül el, széltől és víztől hajdan összehordott kiemelkedő homokon. Ez azért jó, mert a medréből kilépő Duna nem tudja tönkretenni, jóllehet gyakran a házakig elér az áradat. Alig harminc házból áll, ezek annyira szorosak és szegényesek, hogy alakra és használhatóságra tíz másikkal nem érnek fel. Ezeket a rácok építették, annak a dalmata és szerb telepnek a maradványai, akik a magyarok eltávozása után jöttek ide. A sorsuk közös volt a szigetével és annak lakóival. Határuk szűkös. Kelet felől a csépi határ csak negyed mérföldnyire fekszik, s ugyanennyire Szentmihály határa is délre, s nem sokkal távolabb északra Szentmiklós. Két sziget van ugyan a folyó közt, de ezeknek kevés a haszna, ugyanis csak kisebb cserjéket és nádat nevelnek, s gyakran elönti ezeket a folyó. Ugyanez a sorsa a folyóhoz közel eső szárazföldnek is. Ennélfogva a mezőgazdasági művelésnek itt éppoly nehézségei vannak, mint amiről már a többi falunál megemlékeztünk.

A falu nevezetessége, hogy innen ered a Thököly nemzetség. Tulajdonképpen nem annyira új keletű e már kihalt családnak az

152