G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

Szentendre iparának 30 éves fejlődése

27 fős létszámmal. A szövetkezet új termékek gyártása mellett cipő javítással foglalkozott. 1948. október elsején kormányrende­let értelmében Szentendrei Lábbelikészítők Kisipari Termelő Szövetkezete néven átszervezték a szövetkezetét. 1951-ben újabb átszervezés következett: a meglévő Lábbelikészítő Ktsz-hez csat­lakoztak a helyi női és férfifodrászok, fényképészek, a járás ci­pész kisiparosai. így jött létre a szentendrei Járási Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet, amely a szolgáltatásokon kívül a hon­védség és a Húsipari Vállalat részére készített speciális lábbeli­ket. 1952-ben az OKISZ javaslatára különvált a cipészipari és a szolgáltatói részleg. Sok nehézséggel kellett megküzdenie az önállóvá vált szol­gáltató szövetkezetnek. Az 1954. január 9-i végrehajtó bizottsági ülésen például behatóan foglalkoztak a fodrászrészleg helyzeté­vel. ,,A ktsz-ben feloszlatási hangulat uralkodik, ennek a meg­szüntetése érdekében szükséges lenne, ha f. hó 14-én a közgyűlé­sünkön a megyei KISZÖV egyik vezető tagja is részt venne.”119 Az 1954. február 6-i vb-ülésen arról számoltak be, hogy a vb megvizsgálta a szentendrei fodrász- és fényképész részleg mun­káját. „A jelzett ktsz a megalakulással mintegy 35 000 Ft adós­sággal indult. Azóta ez a ktsz mintegy 130 000 Ft-os adóssággal küzd és ebből kilábolni soha nem bír ... Ezért javasolja a végre­hajtó bizottság a nevezett ktsz feloszlatását és helyébe a város területén állami fodrászüzlet létesítését.”120 A következő években valamelyest megszilárdult a szolgál­tató szövetkezet helyzete, de végleges javulást csak az hozott szá­mára, mikor 1962-ben ismét egyesült a cipész ktsz-szel. 1962-ben három szövetkezet egyesüléséből létrejött a Városi és Járási Szolgáltató és Ruházati Szövetkezet 93 taggal, és 21 egységgel. Ettől kezdve nagyobb lehetőség nyílt az egyes részle­gek (például a mértékszabóság és a fodrászüzlet) bővítésére, a helyiségek korszerűsítésére. Az egyesülés után némely részlegnél profilváltozás következett be: az új cipőket gyártó egység dolgo­zóit például átképezték sportlabdák készítésére. Az 1962-es egye­sülés óta lett gazdaságilag stabil a szövetkezet, ettől kezdve vált egyre eredményesebbé a működése, nagyjából ekkor vált ver­senyképessé például a fodrászrészleg munkája a fodrászkisiparo­sok munkájával. 1965-ben tovább bővült a ktsz: csatlakozott hozzá a Pomázi Vegyesipari Szövetkezet is. Az 1965. november 24-i Szentendre értékeli a Szentendrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet munkáját. E szerint a kisgépjavító, a fotó- és a szentendrei cipészek részle­génél leggyengébb az eredmény, míg a textilkonfekciós, a fut-95

Next

/
Thumbnails
Contents