G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Szentendre iparának 30 éves fejlődése
ball-labdakészítő és női fodrász egység a legnyereségesebb. A későbbi tapasztalatok azt igazolják, hogy a legfontosabb lakossági szolgáltatások elvégzése (például a cipőjavítók munkája) a legkevésbé jövedelmező, fenntartásukra viszont — éppen a lakosság érdekében — nagy szükség van. 1970-ben a Szentendrei Járási Javító-szolgáltató és Ruházati Ktsz teljes termelésének csak 40%-a adódik a lakossági javító-szolgáltató tevékenységből, 60%-a pedig az új termékek gyártásából.1’-'1 „Jól jövedelmez az építőiparban használt téli védőöltözékek, női- és férfi vattaruhák gyártása ... A ktsz-ben gyártott futball-labdákat pedig messzeföldön ismerik” — írja a Pest megyei Hírlap 1970. július 30-i száma. 1970-től 74-ig megkétszereződött a szövetkezet termelési értéke, az évi bruttó nyereség pedig több mint négyszeresére nőtt. A dolgozók létszáma ebben a 4 éves időszakban 109-ről 196-ra nőtt. A nagyipari vállalatok és a kisebb szövetkezetek mellett jelentős szerepet játszanak a város életében a magánkisiparosok. A felszabadulás utáni években a szolgáltatások zömét, sőt a termelés jó részét is kisiparosok végezték. Az 50-es évek elején előtérbe került az ipari szövetkezetek erőteljes támogatása, amely nem kedvezett a magánkisipar fejlődésének. A Pest megyei Levéltárban őrzött tanácsi jegyzőkönyvek tanulságai szerint sok iparigazolványt kérő kérelmét visszautasították azzal az indoklással, hogy a városban működő ktsz-ek ki tudják elégíteni a lakosság szükségleteit. A helyi kisiparosok munkásságát a KIOSZ szentendrei járási csoportja fogja össze. A csoport megalakulásakor 180, a 60-as években 260, 1975-ben pedig 444 kisiparost tartottak nyilván a járás területén. A KIOSZ fő célkitűzése a lakossági szolgáltatások minél tökéletesebb kielégítése, valamint a magánkisiparosok érdekeinek szervezett védelme, szociális juttatások biztosítása és a szakmunkástanulók szerződtetése és munkába állítása. A KIOSZ hatáskörébe tartozó szakmunkástanulók száma az utóbbi időben rohamosan csökken, mivel a tanulók inkább az ipari nagyüzemekbe szerződnek, nem pedig magánkisiparosokhoz. A KIOSZ járási csoportjának vezetősége a faluösszekötők és aktívák révén szoros kapcsolatot tart a járás területén élő kisiparosokkal. Rendszeresen részt vesznek TIT-előadások szervezésében, pártoktatásban és a járás területén folyó társadalmi munkákban is. 1975 márciusában sikeres kiállítást rendeztek a József Attila Művelődési Otthonban a járás és város kisiparosainak termékeiből. A helyi csoport már 1974-ben létrehozta az 96
