G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

Szentendre iparának 30 éves fejlődése

ségi Vagy különböző hivatali.. . beosztásban dolgoznak”101 — olvashatjuk egy 1963-ban kiadott Szentendréről szóló tanulmányban.

Az 1960-as évek sajtója gyakran ír a város iparát érintő munkaerőgondokról. A Szentendre 1961-es és 1962-es számai arról tudósítanak, hogy a nők számára kevés munkalehetőség van a városban. 1964-től pedig már egyre több szó esik a munkaerőhiányról és munkaerő-vándorlásról, ezzel összefüggésben az üzemekben lévő szociális ellátottságról, a javításra váró munkafeltételekről, a munkásszállások helyzetéről. A helyi sajtó visszavisszatérő témája a munkaidő-kihasználás és a munkafegyelem kérdése. Az 1960-as évek első felében gyakori téma az újítómozgalom, valamint a szépen fejlődő szocialista brigádmozgalom.

Az MSZMP Szentendre városi küldöttértekezletének 1970. október 14-i jelentése így jellemzi a város iparát: „Továbbra is dominál a könnyűipari fogyasztási cikkek gyártása ... Az utóbbi két-három évben minden üzemben nőtt a korszerű, a minőségi követelményeket kielégítő késztermékek aránya. Sok olyan beruházás fejeződött be, amelynek korszerű kapacitása módot adott az igényeket jobban kielégítő termékek előállítására. Számos helyen javítottak a technológián, amely egyrészt a termékek korszerűsítését, másrészt alacsonyabb árat eredményezett. A műszaki fejlesztés egy része a nehéz fizikai munka megszüntetésére irányult. Nagy figyelmet fordítottak az üzemek az anyagmozgatás korszerűsítésére.” A jelentés az ipar számára a termelékenység növelését, a jobb munkaszervezést, a normák és a munkafegyelem szigorítását állítja feladatul — az MSZMP IX. kongresszusának határozata értelmében. A legsúlyosabb problémát a munkáslétszám csökkenése és az ebből adódó következmények okozták.

Az utóbbi 4 évben bekövetkezett, az ipar egészét érintő változást az MSZMP Szentendre városi küldöttértekezletének 1975. február 8-i jelentése tükrözi.

E szerint 4 év alatt csak 3%-kal nőtt a városban dolgozó munkások száma, ezzel korántsem oldódott meg a munkaerőhiány. Annál nagyobb a fejlődés a termelés területén. „Szentendrén a létszám három százalékos emelkedése mellett a termelési érték 49 százalékos növekedése tapasztalható. Az üzemek az intenzív fejlesztés útját járják. Legalábbis kezdik járni. Az egy főre eső termelési érték 30%-kal nőtt... A beruházási tevékenység a munkaerőt felszabadító beruházásokra irányult. Valamennyi fontosabb műhely korszerűsödött. Űj műhelycsarnokok s telep-66