G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Szentendre iparának 30 éves fejlődése
helyek épültek. Jelentősek a gépi beruházások, sor került új technológia, illetve termék bevezetésére.” Az 1975-ös jelentés a következőkben jelöli meg az iparfejlesztés további feladatait: tovább kell szilárdítani a munkafegyelmet, jobban ki kell használni a vállalatok belső munkaerőtartalékait az eddiginél jobb munkaszervezéssel, meg kell szüntetni a veszteséges termékek gyártását, még tovább kell. fejleszteni az üzemi demokráciát, még erőteljesebben kell támaszkodni a szocialista brigádok és törzsgárdatagok kezdeményezéseire. A legtöbb tennivaló a kapacitáskihasználás terén jelentkezik, hiszen az üzemek nagy részében jelenleg csak egyműszakos termelés folyik. Szentendre ipari fejlődésének általános áttekintése után vizsgáljuk meg külön-külön az egyes gyárak, ipari vállalatok 30 éves útját! Jelenleg három minisztériumi felügyelet alá tartozó ipari nagyvállalat működik a városban: a Papíripari Vállalat, a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára, valamint az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat (közismert nevén Kocsigyár). Az 1938 óta termelő papírgyárban a második világháború idején a bizonytalan nyersanyagbeszerzés és a nehéz háborús viszonyok következtében csökkent a termelés. 1944 decemberétől néhány hónapig szünetelt a papírgyártás. A gyárban lévő szénmennyiséget és az ép villanygenerátort a város közvilágítása és a mozi üzemeltetése érdekében használták fel a Szentendrén tartózkodó szovjet katonaság kérésére. Ugyanekkor a gyár javítóműhelyét katonai járművek javítására használták. A felszabadulási harcok során nem érték számottevő anyagi károk a gyárat, annál több kárt okozott viszont az 1945-ös nagy árvíz. 1945 nyarán indult meg a folyamatos papírtermelés. Súlyos veszteséget okozott az infláció időszaka, amikor a késztermékek értékesítése csaknem lehetetlenné vált. A nyersanyaghiánnyal és egyéb nehézségekkel küzdő vállalat számára nagy fellendülés kezdetét jelentette 1948 márciusa, az államosítás hónapja. Az új gyári vezetőség megkezdte a szocialista ipar megszervezését. Meghirdették a brigádok közötti munkaversenyt a termelés mennyiségi és minőségi javítása érdekében. Az egyetlen meglévő szalmafőző mellé három újat állítottak fel, hogy a nyersanyaghiányon házon belül úrrá lehessenek. Az energiatakarékosság érdekében pedig jelentős volt a porszén póttüzelésének a bevezetése. Megkezdődött a munkafolyamatok fokozatos gépesítése és az anyagmozgatás megkönnyítése. Étkezdével, büfével, zuhanyzóval, egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi berende-67
